Rendkívüli egyeztetésre készülnek az európai uniós diplomaták, miután Donald Trump bejelentette: büntetővámokat vetne ki több európai országra, amiért azok ellenzik az Egyesült Államok törekvéseit Grönland megszerzésére. A bejelentés komoly diplomáciai vihart kavart Európában, és az EU szerint veszélyes eszkalációhoz vezethet.
Trump: vámok Grönland miatt
Donald Trump a Truth Social közösségi oldalon közölte, hogy február 1-jétől 10 százalékos vámot vezetne be Dánia, Norvégia, Svédország, Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, Hollandia és Finnország ellen. A tervek szerint a vámok június 1-jétől 25 százalékra emelkednének, és addig maradnának érvényben, amíg nem születik megállapodás Grönland amerikai megvásárlásáról.
Trump indoklása szerint „a világbéke forog kockán”, és azt állította, hogy Kína és Oroszország Grönland megszerzésére törekszik, miközben – szerinte – Dánia „alig képes megvédeni” a területet. Egy kijelentésében azt is mondta, hogy Grönland védelmét „két kutyaszán” látja el.
Európai felháborodás és rendkívüli ülés
A kijelentések és a vámfenyegetés heves reakciókat váltottak ki Európa-szerte. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke szerint az amerikai lépés „aláássa a transzatlanti kapcsolatokat, és egy veszélyes lefelé tartó spirált indíthat el”.
Válaszul az EU rendkívüli nagyköveti találkozót hívott össze Brüsszelben, amelyet vasárnap délután tartanak. A cél az egységes európai fellépés és a szuverenitás védelme.
Starmer és Macron is elutasítja a vámokat
Sir Keir Starmer brit miniszterelnök „teljesen helytelennek” nevezte, hogy az Egyesült Államok vámokkal fenyegeti NATO-szövetségeseit. Kijelentette:
„Szövetségeseket büntetni azért, mert a közös NATO-biztonságot védik, elfogadhatatlan.”
Hangsúlyozta, hogy Grönland a Dán Királyság része, és jövőjéről kizárólag a grönlandiaknak és a dánoknak van joguk dönteni. A brit kormány közölte: az ügyet közvetlenül az amerikai adminisztrációval tárgyalják meg.
Emmanuel Macron francia elnök még keményebben fogalmazott, a lépést „elfogadhatatlannak” nevezte, hozzátéve:
„Sem fenyegetés, sem zsarolás nem befolyásol bennünket – sem Ukrajnában, sem Grönland ügyében.”
Miért akarja Trump Grönlandot?
Donald Trump már 2019-ben, első elnöki ciklusa alatt felvetette Grönland megvásárlásának ötletét, amelyet akkor Dánia „abszurdnak” minősített. Azóta azonban az amerikai stratégiai érvek változatlanok maradtak.
Grönland jelentősége több tényezőből fakad:
Stratégiai fekvés: a terület az Északi-sarkkörön belül helyezkedik el, és kulcsszerepet játszik Észak-Amerika védelmében már a második világháború óta.
Ritkaföldfémek: Grönland gazdag olyan ásványkincsekben, amelyek nélkülözhetetlenek az elektronikai eszközök, akkumulátorok és a jövő technológiái számára.
Amerikai katonai jelenlét: az Egyesült Államok a Pituffik Űrbázist üzemelteti Grönlandon egy 1951-es védelmi megállapodás alapján, amely rakétavédelmi és űrmegfigyelési feladatokat lát el a NATO számára.
Arktiszi nagyhatalmi verseny: Kína „közel-arktiszi államként” próbál befolyást szerezni, míg Oroszország katonai jelenlétét erősíti a térségben.
Az EU egységet ígér
Az Európai Unió vezetői hangsúlyozták: Európa egységes marad, és nem enged a nyomásnak.
„Európa elkötelezett szuverenitásának megvédése mellett” – közölték.
A következő napok kulcsfontosságúak lehetnek a transzatlanti kapcsolatok jövője szempontjából, miközben egyre világosabb: Grönland kérdése nemcsak területi, hanem geopolitikai és gazdasági konfliktussá vált az Egyesült Államok és Európa között. Forrás