Boris Johnson már akár pénteken újabb jogi lépésekkel nézhet szembe az Európai Unió irányából, válaszul a tegnap közzétett jogszabályra, amely a Brexit-megállapodás részeként elfogadott észak-írországi protokoll felbontását célozza.
A törvényjavaslat széleskörű felhatalmazást ad a minisztereknek az észak-ír protokoll elemeinek felülbírálására, valamint új jogkörökkel ruházza fel az Egyesült Királyságot a régió adó- és állami támogatásaival kapcsolatban, anélkül, hogy azt Brüsszellel egyeztetni kéne.
A régóta várt jogszabály dühös reakciót váltott ki Brüsszelben és Dublinban is, Micheal Martin ír miniszterelnök pedig azt mondta, hogy „nagyon sajnálatos, hogy egy olyan ország, mint az Egyesült Királyság, felrúg egy nemzetközi szerződést”, amelyet pont Mr. Johnson írt alá és fogadott el 2019-ben.
Az Észak-Írországi Nemzetgyűlés tagjainak többsége – beleértve a Sinn Fein, az SDLP és a Szövetség törvényhozó gyűlésének (MLA) valamennyi tagját is – közös levelet írt alá a brit miniszterelnöknek címezve, amelyben felszólította őt, hogy hagyjon fel a szerződésben foglaltak átírásával, amiről a kormány amúgy úgy véli, hogy a Brexit után enyhíteni tudná Észak-Írországnak a Nagy-Britanniával folytatott kereskedelmi zavarait.
Mindeközben kérdések vetődtek fel Suella Braverman főügyész azon állításával kapcsolatban, miszerint a lépés nem sérti meg a nemzetközi jogot, mivel kiderült, hogy a „szükségszerűség doktrínájára” támaszkodik, amely lehetővé teszi az államok számára, hogy rendkívül egyedi és szélsőséges körülmények között megszegjék a megállapodásokat.
A Nemzetközi Jogi Bizottság kijelenti, hogy a doktrínára csak akkor lehet hivatkozni, ha egy ország érdekei „súlyos és közvetlen veszélyben” vannak olyan okokból, amelyekhez nem járult hozzá. Mark Elliott, a Cambridge-i Egyetem jogi professzora szerint „nagyon nehéz vitatkozni” amellett, hogy ez ebben az esetben alkalmazható.
„Az az álláspont tehát, hogy ha az északír protokoll módosításáról szóló törvényjavaslatot jelenlegi formájában elfogadják és hatályba lép, akkor nagyon valószínű, hogy megsérti a nemzetközi jogot azzal, hogy az Egyesült Királyság megszegi a kilépési megállapodásban meghatározott egyértelmű kötelezettségeit.” – mondta.
Liz Truss külügyminiszter azt mondta, hogy az Egyesült Királyság előnyben részesítené a protokoll módosítását az EU-val folytatott tárgyalásokon keresztül, de ez lehetetlennek bizonyult, mert az EU ebbe nem hajlandó belemenni. Sefcovic azonban kijelentette, hogy az Egyesült Királyság egyoldalú lépése „károsítja a kölcsönös bizalmat”, és aláássa az Egyesült Királyság és az EU közötti Brexit utáni kapcsolatokat szabályozó Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodást.
„Bármilyen újratárgyalás egyszerűen további jogi bizonytalanságot hozna Észak-Írország lakossága és vállalkozásai számára. Ezen okok miatt az EU nem tárgyalja újra a jegyzőkönyvet.”
Az EU egy pénteki találkozón fogja megvitatni „új” jogi eljárások indítását az Egyesült Királyság ellen, valamint a meglévő de ideiglenesen jegelt jogi lépések folytatását. A jogsértési eljárás pénzügyi szankciókat vonhat maga után az Egyesült Királyság ellen, és egy teljes körű kereskedelmi háborút is kirobbanthat a két fél közt. Remélhetőleg azonban a Lordok Házában tapasztalható merev ellenállás várhatóan késlelteti a javaslat parlamenten való átjutást.
Egy magas rangú euroszkeptikus tory azt mondta a The Independentnek, hogy nagyon valószínű, hogy Boris Johnson és Miss Truss azt akarják mutatni, hogy készek ilyen komoly döntés meghozatalára. „Talán abban reménykednek, hogy arra ösztönzik Brüsszelt, hogy változtassa meg álláspontját” – mondta. „Azt hiszem, ez az elképzelésük, de az a gyanúm, hogy az EU nem fog bedőlni ennek.” Forrás