Az Egyesült Királyság hajlandó lenne arra, hogy az Unióból való kilépés után akár még négy évig megmaradjon a szabad költözés joga a szigetország területén élő uniós állampolgárok több milliós közösségének.

Theresa May kész lenne 2 évig még fenntartani ezt a mozgási szabadságot a The Times szerint, míg a Guardian által meginterjúvolt kabinetminiszter 3-4 évet emlegetett. Philip Hammond nyilatkozta, hogy támogatást nyert a kezdeményezése, amivel talán kicsit gördülékenyebbé lehetne tenni a 2019 március 29-e utáni időszakot az angol vállalkozások számára. Hammond a kezdetektől azt próbálta hangsúlyozni, hogy a tárgyalásokon a gazdasági érdekeket tartsák leginkább szem előtt, de emiatt mostanában elég sok támadásnak is volt kitéve párttársai részéről.

Még nem érkezett hivatalos megerősítés a Downing Streetről ezzel a felvetéssel kapcsolatban, de May azt már hangsúlyozta korábban is, hogy támogatná egy átmeneti periódus bevezetését a kilépés után, miután konzultált több nagy gazdasági vezetővel. „A miniszterelnök célja egy gördülékeny, megfelelő kilépési terv és egy átfogó kereskedelmi egyezmény, amiknek lenne egy átmeneti szakasza az elején, hogy ne egyik napról a másikra történjenek a drasztikus változások” – mondta a Downing Street szóvivője.

Ez az átmeneti időszak a vállalkozások szempontjából kulcsfontosságú. „A kutatásaink alapján az üzleti szféra nagyon támogatná egy átmeneti pár év bevezetését, ami megvédené őket a drasztikus változásoktól. A költséges, bonyolult kereskedelem sok mindenki félelme, szóval minél előbb kellene elkezdeni az elrendezését ennek a kérdésnek, hogy egy kis bizalom helyeződjön a vállalkozásainkba.” – mondta Francis Martin, a kereskedelmi tanács tagja.

„Ha igaz az, hogy a kabinet hajlandó néhány évig fenntartani a szabad költözés jogát a gördülékenyebb átállás érdekében, az egy meglepő, de örömteli pálfordulás a kormánypárt részéről” – mondta a munkáspárti képviselő, Wes Streeting. Egyes konzervatív képviselők szerint azonban a lobbisták csak arra használják ennek az átmeneti periódusnak az ötletét, hogy észrevétlenül szembemenjenek a népszavazás akaratával.

„Ha a szabad munkaerő-áramlás, az egységes piac, vagy az Európai Bíróság hatásköre a kérdés, akkor fennáll a veszélye annak, hogy továbbra sem tudunk kedvezményes kereskedelmi megállapodásokat kötni a világ többi részével. Van az a régi mondás – ha úgy néz ki, mint egy kacsa, úgy jár, mint egy kacsa, és olyan a hangja, mint egy kacsának, akkor az bizony egy kacsa.”

Az Ukip szerint is hasonlóan a Brexit lényege veszne el ezzel. „Tavaly az emberek pontosan tudták, mire szavaznak. Arra szavaztak, hogy vegyük vissza az irányítást a kiadásaink, a törvényeink és határaink felett. Ha ez az átmeneti periódus valóban megvalósul, akkor még ki tudja mennyi ideig nem tudjuk ezt megtenni. Vagy kilépünk 2019 március 29-én, vagy lényegében örökké az Unió foglyai maradunk. Ez nem történhet meg.

A kérdésről a vita a Brexit tárgyalások második körének lezárása után pattant ki, ahol egyébként az uniós képviselők szerint még mindig nem sikerült megállapodni a legfőbb kérdésekben, mint például a „válási számla” vagy az állampolgárok jogai kapcsán. Michel Barnier a következő alkalomra azt követeli, hogy Britannia mostmár tisztázza az álláspontját ezekben az ügyekben. A tárgyalások vezetője már láthatóan frusztrált a britek konok hozzáállása miatt, közben a brit tárgyalófél, David Davis több „rugalmasságot” várna el a brüsszeliektől, mivel szerintük nonszensz például az, hogy az Európai Bíróság őrködjön továbbra is a náluk élő európaiak jogai felett.   Forrás Hirdetőknek: info@hungliaonline.com