A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a részmunkaidős munkavállalók juttatásainak csökkentése, amennyiben nem dolgoznak hosszabb ideig a megélhetési költségek növekedése közepette, „inkoherens és káros”.
Kwasi Kwarteng pénzügyminiszter várhatóan ma jelenti be ezt az intézkedést egy mini sürgősségi költségvetés részeként, melynek célja, hogy „újra munkába álljon Nagy-Britannia”. Minden részmunkaidős, támogatást igénylőnek megszűnik a juttatása, hacsak nem tesz „aktív lépéseket” annak érdekében, hogy az új szabály értelmében többet dolgozzon és így több pénzt keressen.
Ebbe beletartozik a heti legalább 15 óra munkavégzés (az eddigi 12 órával szemben), állásokra való jelentkezés, interjúkon való részvétel és „munkatanácsadó” meglátogatása. A várhatóan 2023 januárjától életbe lépő módosítás körülbelül 120 000 embert érint majd.
Mr. Kwarteng úgy jellemezte tervét, mint egy „win-win” szituáció, amely egyfelől „növeli a családok jövedelmét, és emellett segít a vállalkozásoknak megszerezni a szükséges hiányzó alkalmazottakat”.
„Nagy-Britanniát újra munkába kell állítanunk.” – tette hozzá az új pénzügyminiszter. “Ezek a fokozatos változtatások arra összpontosítanak, hogy az embereket visszaállítsák a munkába, és maximalizálják a gazdaság növekedésére és mindenki életszínvonalának emelésére fordított munkaórákat.”
A szakértők azonban azt mondták a Metro.co.uk-nak, hogy az álláskeresési szabályok szigorítása csapást jelent azokra az emberekre nézve, akik már amúgy is nyögnek az infláció, a recesszió és az egyre mélyülő energiaválság terhe alatt. Matt Downie, a Crisis hajléktalansági jótékonysági szervezet vezérigazgatója azt mondta: „Az emberek megbüntetése azért, mert nem teljes munkaidőben dolgoznak, következetlen és veszélyes politika. Bár hangzatos szalagcím lehet belőle, ez egy újabb szükségtelen buktató az emberek számára, és teljesen figyelmen kívül hagyja, hogy a segélyben részesülők – különösen a hajléktalanok – miért nem dolgoznak teljes munkaidőben.”
„Nem elég megkövetelni, hogy ezek az emberek egyszerűen keressenek jobban fizetett munkát vagy dolgozzanak több órát” – tette hozzá. „A kormánynak holisztikusabb módon kell vizsgálnia az itt felmerülő tágabb kérdéseket amelyek miatt egyre több ember nem engedheti meg magának hogy saját otthona legyen.”
A Kwarteng terve az 50 év feletti támogatás igénylőkre is összpontosít, hogy kicsit ösztönözzék ezt a korcsoportot is, hogy aktivizálják magukat munkakeresés és munkavégzés terén, mert a Pénzügyminisztérium szerint az inaktivitásuk „felpörgeti az inflációt és korlátozza a növekedést”.
Kim Chaplain, a non-profit Center for Aging Better munkaügyi tanácsadója a következőket mondta ezzel kapcsolatban: „Azt akarjuk, hogy a kormány bizonyítékokon alapuló megoldásokat keressen, és nincs bizonyíték arra, hogy a szankciók javítanák a foglalkoztatási eredményeket. Sőt, az ezen a területen végzett kutatások azt mutatják, hogy a büntető megközelítés pont hogy káros hatással van a foglalkoztatásra.”
Chaplain elmondta azt is, hogy a világjárvány óta 350 000-rel több az olyan 50-64 éves munkavállaló, akik gazdaságilag inaktívak – de Kwarteng megközelítése ennek ellenére biztosan nem a helyes megoldás.
Mr. Kwarteng szigorítja tehát a támogatásokkal kapcsolatos szabályokat, így egyre több alacsony jövedelmű háztartás juttatásait korlátozzák. A Munkaügyi és Nyugdíjügyi Minisztérium adatai szerint a Covid járvány kezdete óta 65 százalékkal nőtt azoknak a háztartásoknak a száma, amelyekben maximalizálták vagy korlátozták a támogatásokat. Forrás