Dróntámadás érte vasárnap éjjel a ciprusi RAF Akrotiri légibázist – erősítette meg a brit kormány. A csapás a kifutópályát érte a hajnali órákban, személyi sérülés nem történt, ugyanakkor „kisebb károk” keletkeztek. A brit külügyminiszter, Yvette Cooper közölte: a támadás pilóta nélküli drónnal történt, és a hatóságok minden szükséges óvintézkedést megtettek a bázis védelmében.
Fokozott készültség a brit támaszpontokon
A brit védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a térségben állomásozó fegyveres erők a legmagasabb készültségi szintre emelték az erővédelmi intézkedéseket. A ciprusi jelentések szerint a személyzetet röviddel éjfél előtt arra utasították, hogy térjen vissza szállására, maradjon fedett helyen, húzódjon el az ablakoktól és várja a további utasításokat.
A támadás néhány órával azután történt, hogy a brit miniszterelnök, Keir Starmer bejelentette: az Egyesült Királyság engedélyezi az Egyesült Államok számára brit katonai bázisok használatát iráni rakétasilók és indítóállások elleni, „korlátozott és védelmi célú” műveletekhez.
London minden opciót mérlegel a kitelepítésre
A brit kormány szerint jelenleg mintegy 300 ezer brit állampolgár tartózkodik az Öböl-menti országokban, amelyek közül több iráni támadások célpontjává vált. A légterek lezárása miatt turisták, üzleti utazók és ott élő családok ezrei rekedtek a térségben. Cooper elmondta: eddig 94 ezren regisztráltak a „Register your presence” rendszerben, de a teljes brit közösség ennél jóval nagyobb.
„Minden lehetséges opciót vizsgálunk” – fogalmazott a külügyminiszter a tömeges evakuálás lehetőségére utalva.
Gyors reagálású csapatokat küldenek a régióba, hogy a helyi kormányokkal és a légitársaságokkal együttműködve segítsék a brit állampolgárok hazajutását.
Az Egyesült Államok brit bázisokat használhat
Starmer vasárnap esti videóüzenetében megerősítette: az Egyesült Államok kérésére engedélyt adtak brit támaszpontok használatára kizárólag rakétatárolók és indítóállások elleni védelmi műveletek céljából. A miniszterelnök hangsúlyozta: az Egyesült Királyság nem vesz részt támadó jellegű csapásokban Teherán ellen.
Korábban Donald Trump utalt arra, hogy az Egyesült Államok igénybe venné a Diego Garcia-i bázist az Indiai-óceánon, de felmerült a gloucestershire-i RAF Fairford használata is, amely amerikai nehézbombázók fogadására alkalmas.
Starmer: „Nem ismételjük meg Irak hibáit”
A miniszterelnök teljes nyilatkozatában hangsúlyozta: London nem vett részt az Irán elleni kezdeti csapásokban, és nem csatlakozik offenzív hadműveletekhez.
„Mindannyian emlékszünk Irak hibáira. Tanultunk ezekből” – mondta Starmer.
Ugyanakkor kiemelte: Irán az elmúlt napokban olyan országokat támadott, amelyek nem vettek részt az ellene irányuló műveletekben, és brit érdekeltségeket is célba vett. Egy bahreini katonai létesítményt ért találat során brit katonák csak hajszál híján menekültek meg.
Starmer szerint az egyetlen módja a fenyegetés megszüntetésének a rakéták megsemmisítése azok tárolási vagy indítási helyén.
Belpolitikai vita Londonban
A döntés komoly politikai vitát váltott ki. A konzervatívok és a Reform UK korábban azért bírálták a kormányt, mert nem engedélyezte a RAF-bázisok használatát, míg a zöldek szerint a miniszterelnök engedett Washington nyomásának.
A Zöld Párt társelnöke, Zack Polanski úgy fogalmazott: egyetlen telefonhívás elég volt ahhoz, hogy London ismét közel-keleti konfliktusba sodródjon. Nigel Farage, a Reform UK vezetője szerint a kormány „követő, nem vezető”.
Egyre súlyosbodó közel-keleti helyzet
Starmer arról is beszámolt, hogy Irán az elmúlt egy évben 20 merényletet tervezett az Egyesült Királyság területén. A miniszterelnök szerint a jelenlegi döntés célja a brit életek és érdekek védelme, valamint a konfliktus további eszkalációjának megakadályozása.
A ciprusi RAF-bázist ért dróntámadás újabb jele annak, hogy a közel-keleti feszültség gyorsan regionális biztonsági válsággá szélesedhet, amely közvetlen hatással van az Egyesült Királyság katonai jelenlétére és állampolgáraira is. Forrás