A vezető pubok és éttermek tulajdonosai figyelmeztették a brit pénzügyminisztert, és kijelentették, hogy a múlt havi költségvetésben bevezetett adóemelések „kétségtelenül” üzletek bezárásához és munkahelyek megszűnéséhez vezetnek majd és a vendéglátóiparban dolgozók nehéz helyzetbe kerülhetnek.
Egy levélben, amit több mint 200-an aláírtak közölték, hogy a vendéglátóipart aránytalanul nagy mértékben érinti az a „fenntarthatatlan” teher, amelyet a munkáltatók által fizetendő Nemzeti Biztosítási Hozzájárulás (NIC) emelés okoz. A levél szerint a vállalkozások „nem képesek az extra költségeket áthárítani a fogyasztókra”, ami helyette munkahelyek megszűnéséhez és számos kisebb cég bezárásához vezet majd.
Rachel Reeves pénzügyminiszter azt mondta, hogy a vállalkozások számára bevezetett NI hozzájárulások kapcsán bevezetett változtatások évi 25 milliárd font bevételt hoznak, amely hozzájárulna a közszolgáltatások, például az NHS finanszírozásához.
Áprilistól a munkáltatók által fizetett Nemzeti Biztosítási hozzájárulás mértéke 13,8%-ról 15%-ra emelkedik, és az a küszöbérték, amelynél elkezdik fizetni ezt az adót minden alkalmazott bérére, évi 9 100 fontról 5 000 fontra csökken.
Darren Jones, a kincstári főtitkár, a BBC Sunday with Laura Kuenssberg című műsorában elmondta, hogy a változtatásokat olyan módon tervezték meg, amely „igyekezett korlátozni a kisvállalkozásokra rótt extra terheket”.
A levelet többek között aláírta Kate Nicholls, a UKHospitality vezérigazgatója, a Fuller’s és a Stonegate Group pub-láncok vezetői, valamint a Premier Inn tulajdonosa, és a Whitbread.
Őket további 209 vállalkozás támogatja, amelyek tízezreket foglalkoztatnak az Egyesült Királyságban. A levél szerint a költségnövekedés arra kényszerítheti a cégeket, hogy újragondolják beruházási terveiket, drasztikusan csökkentsék a munkahelyek számát és a dolgozók óraszámát.
Jones kijelentette, hogy a kormány nem tervezi újragondolni a tervet, és sok munkáltató ugyanannyit fog fizetni a Nemzeti Biztosítási hozzájárulásokban, mint jelenleg, vagy akár kevesebbet is.
„Úgy gondolom, hogy a közvélemény elismeri, hogy a nagyobb vállalkozások képesek viselni azt a plusz terhet, amelyet az államnak kellene befizetniük” – mondta.
„Az NHS újjáépítése, hogy azok a dolgozók, akik betegszabadságon vannak, visszatérhessenek a munkába, valószínűleg mindannyiunk számára előnyt jelentene” – tette hozzá.
Hatás az alacsony keresetűekre
A vendéglátóipari vezetők levele szerint a NIC küszöbérték változása „visszafogott hatással lesz az alacsony keresetűekre, és negatívan befolyásolja a rugalmas munkavégzési gyakorlatokat, amelyekre sok idősebb munkavállaló és szülő támaszkodik.”
A levél aláírói arra kérik a kormányt, hogy mérlegeljen két intézkedést a „kis keresetűeket foglalkoztató vállalkozások védelme” érdekében, hogy enyhítsék az intézkedés hatását.
A javasolt intézkedések közé tartozik egy új, 5%-os mértékű munkáltatói NIC sáv bevezetése, amely 5 000 és 9 100 font közötti keresetekre vonatkozna, vagy egy kivétel alkalmazása azok számára, akik kevesebb mint heti 20 órát dolgoznak.
A Költségvetési Felelősségi Hivatal (OBR) becslései szerint a NIC változások hatásának háromnegyedét a munkavállalók érzik majd meg, mivel a munkáltatók szimplán visszafogják a béremeléseket és a felvételeket a magasabb bérköltségek miatt.
Egy keddi bizottsági meghallgatáson az OBR képviseletében David Miles professzor azt mondta, hogy „nagyon valószínű”, hogy ez aránytalanul sújtja majd az alacsonyabb fizetésű dolgozókat.
A költségvetésben meghatározott változtatások évente mintegy 25 milliárd fontot hozhatnak, így ez az egyik legnagyobb egyszeri adóemelési intézkedés a történelemben.
A pénzügyminiszter korábban elismerte, hogy nem „védett a kritikákkal szemben” e lépés kapcsán, de azzal érvelt, hogy ezzel a közpénzügyeket „stabil alapokra” helyezné.
A vendéglátóipari levél a nagy brit szupermarketek, például az M&S és a Sainsbury’s nyilatkozatait követi, akik azt sugallták, hogy emelni fogják az árakat a magasabb bérköltségek ellensúlyozása érdekében.
A Sainsbury’s vezérigazgatója, Simon Roberts csütörtökön elmondta, hogy a NIC változások körülbelül 140 millió fontba kerülnének a cégnek – és ez az összeg még nem tartalmazza a minimálbér emelkedésének költségeit.
A Wetherspoons vezérigazgatója pedig a héten kijelentette, hogy a költségvetés nyomán az adók és az üzleti költségek várhatóan körülbelül 60 millió fonttal nőnek. A vállalat elnöke elmondta, hogy sok vendéglátóipari cég tervezi, hogy a költségeket áthárítja a fogyasztókra. Forrás