A Brexit utáni kapcsolatokat újraépítő tervek részeként az Egyesült Királyság egy „ausztrál típusú” ifjúsági mobilitási program kialakítását ajánlhatja fel az Európai Uniónak – számolt be a The Times.
A javaslat értelmében többek közt magyarok és más EUs polgárok tízezreinek nyílhat lehetősége arra, hogy három évig dolgozzanak és tanuljanak az Egyesült Királyságban, míg a 18 és 30 év közötti britek hasonló hozzáférést kapnának az Európai Unióhoz. A fiatalok mobilitási programja kulcskérdéssé vált az Egyesült Királyság és az EU közötti tárgyalásokon. A brit kormány eddig elutasította az elképzelést, attól tartva, hogy a Brexit előtti szabad mozgás visszatérésének tűnhet.
A mostani javaslat azonban korlátozná a programban részt vevők számát, hogy eloszlassa az aggályokat a bevándorlási adatok esetleges növekedésével kapcsolatban. Az Egyesült Királyságba érkezőknek egészségügyi hozzájárulást kellene fizetniük az NHS számára, és nem lennének jogosultak szociális juttatásokra.
Politikai reakciók: a józan ész győzelme vagy Brexit-árulás?
A Liberális Demokraták üdvözölték a javaslatot, amelyet „a józan ész győzelmének” neveztek. James MacCleary, a párt Európa-ügyi szóvivője szerint:
„Ez az első lépés a megromlott kapcsolataink helyreállítása felé, és csökkentheti azt a Brexit-bürokráciát, amely jelenleg visszafogja a gazdaságunkat.”
Dr. Mike Galsworthy, a European Movement UK elnöke szerint a terv reményt adhat a fiataloknak és a kisvállalkozásoknak:
„El kell mozdulnunk a Brexit okozta gazdasági stagnálásból, és egy jobb, világosabb jövő felé kell tekintenünk.”
Naomi Smith, a Best for Britain kampánycsoport vezetője szerint a kezdeményezés visszaadná a fiatal britek számára az európai lehetőségeket, miközben segítené az Egyesült Királyság munkaerőhiánnyal küzdő vállalkozásait.
A Konzervatív Párt azonban erősen bírálta Starmer lépését. Egyes képviselők a javaslatot a brit szuverenitás újabb feladásának tekintik. Dame Priti Patel, a volt belügyminiszter és a jelenlegi árnyék-külügyminiszter így fogalmazott:
„A Munkáspárt már néhány hónappal a hivatalba lépése után elárulja a Brexitet, és visszavezeti az Egyesült Királyságot a szabályok betartására kényszerített országok közé.”
Mik a következő lépések?
Sir Keir Starmer célja, hogy májusra egy „ambiciózus” poszt-Brexit megállapodást kössön Brüsszellel, amely egy sor kulcskérdést érint. Az EU-val való kapcsolat helyreállításában a brit vizeken való halászati jogok és az ifjúsági mobilitási program az egyik legfontosabb téma.
Bár az Egyesült Királyság részéről engedmények születtek, az EU továbbra is nyomást gyakorolhat a britekre más területeken, például:
- az egészségügyi díjak csökkentése az Egyesült Királyságban tanuló uniós diákok számára,
- az Egyesült Királyságba érkező egyetemi hallgatók tandíjának felülvizsgálata,
- a programban részt vevők maximális számának emelése.
A brit kormány jelenleg 12 országgal kötött ifjúsági mobilitási megállapodást, köztük Ausztráliával, Új-Zélanddal, Dél-Koreával, Izlanddal, Uruguayjal, Hongkonggal és Tajvannal.
Az ausztrál példából kiindulva egy EU-val kötött megállapodás akár 70 000 fős keretet is jelenthetne, de erről még nem született döntés. A tavalyi évben az ausztrál program keretében 45 000 vízumot adtak ki, a résztvevők pedig átlagosan 1 552 font egészségügyi hozzájárulást és 298 fontos jelentkezési díjat fizettek.
A brit kormány álláspontja: nincs visszaút a szabad mozgáshoz
A brit kormány egyelőre tagadja, hogy végleges döntés született volna az ifjúsági mobilitási program ügyében.
Egy kormányszóvivő nyilatkozata szerint:
„Nem tervezzük ifjúsági mobilitási megállapodás bevezetését. Elkötelezettek vagyunk az EU-val való kapcsolataink újragondolása mellett, hogy növeljük a brit emberek biztonságát és jólétét. Természetesen meghallgatjuk az ésszerű javaslatokat, de világossá tettük: nem térünk vissza a munkaerő szabad áramlásához, a vámunióhoz vagy az egységes piachoz.”
A brit kormány egyik legfontosabb célja a Brexit utáni kereskedelmi akadályok csökkentése, különösen az élelmiszer- és növényexport ellenőrzéseinek enyhítése.
Bár az ifjúsági mobilitási program lehetőséget teremthet a fiatal brit és európai munkavállalók és diákok számára, politikai és társadalmi viták övezik. A következő hónapok tárgyalásai döntő fontosságúak lesznek annak eldöntésében, hogy az Egyesült Királyság milyen irányba mozdul el az EU-val való kapcsolataiban. Forrás