Keir Starmer bejelentette, hogy lemond a brit Munkáspárt éléről, ezzel pedig megkezdődik a hatalomátadás folyamata a brit politikában. A döntés gyakorlatilag a miniszterelnöki korszakának végét is jelenti, hiszen a Munkáspárt új vezetője várhatóan egyben az ország következő kormányfője is lesz. Starmer hétfő reggel, a Downing Street 10. előtt tartott beszédében megerősítette: a párton belüli nyomásra reagálva hátralép, és átadja a stafétát.
A brit miniszterelnök mindössze két évvel azután jelentette be távozását, hogy a 2024-es választáson elsöprő győzelemmel került hatalomra. A háttérben azonban hónapok óta erősödött az elégedetlenség a Munkáspárton belül, és az utóbbi napokban a helyzet látványosan felgyorsult. Andy Burnham makerfieldi időközi választási győzelme sokak szerint végleg megpecsételte Starmer sorsát, mert bebizonyította, hogy a pártban van olyan politikus, akit sokan alkalmasabbnak tartanak a következő választás megnyerésére.
Könnyek között jelentette be a döntést
Starmer beszéde erősen személyes hangvételű volt. Azt mondta, a két évvel ezelőtti bevonulása a Downing Streetre élete egyik legbüszkébb pillanata volt, és hangsúlyozta: minden döntését az vezette, hogy az ország érdekeit helyezze előtérbe. Úgy fogalmazott, a párt most már azt a kérdést teszi fel, hogy ő-e a legalkalmasabb ember arra, hogy a Munkáspártot a következő általános választásra vezesse, és erre a kérdésre megkapta a választ a parlamenti frakciójától.
A leköszönő miniszterelnök közölte, hogy beszélt III. Károly királlyal is, és tájékoztatta döntéséről. A Munkáspárt vezetőválasztási folyamata július 9-én indulhat el, és a tervek szerint még a nyári parlamenti szünet előtt lezárulhat, vagyis ha nem lesz komoly belső csata, akár már júliusban eldőlhet, ki veszi át a párt és a kormány irányítását. Ha viszont valódi verseny alakul ki, az új vezető személye várhatóan szeptemberre derül ki.
Andy Burnham neve került az első helyre
A legnagyobb esélyesként jelenleg Andy Burnhamet emlegetik. A volt Greater Manchester-i polgármester a múlt héten látványos győzelmet aratott a makerfieldi időközi választáson, és ezzel visszatért Westminsterbe. Burnham hónapok óta a Munkáspárt egyik legerősebb alternatív figurájának számított, a választási eredménye után pedig gyakorlatilag azonnal megindultak a találgatások arról, hogy átveheti Starmer helyét.
A brit sajtó szerint a párton belül többen abban bíznak, hogy Burnham körül gyors megegyezés születhet, és elkerülhető egy hosszú, megosztó vezetőválasztási harc. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy más ismert munkáspárti politikusok is ringbe szállnak. A következő napok egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy valóban „koronázás” jön-e, vagy komoly belső küzdelem kezdődik a párt éléért.
Miért bukott meg ilyen gyorsan Starmer?
Keir Starmer 2024-ben hatalmas várakozások közepette került hatalomra, de miniszterelnöksége alatt a kormány népszerűsége látványosan visszaesett. Bár beszédében hangsúlyozta, hogy szerinte a brit gazdaság erősödött, a bérek gyorsabban nőttek az inflációnál, csökkentek az NHS várólistái és több szociális intézkedést is sikerült keresztülvinni, a párton belül sokan úgy érezték, hogy a kormány elveszítette lendületét.
A helyzetet tovább rontotta a Munkáspárt gyenge szereplése a helyhatósági választásokon, valamint az a benyomás, hogy Starmer nem tudott elég erős politikai választ adni a Nigel Farage-féle Reform UK előretörésére. A makerfieldi időközi választás után már nyíltan is egyre többen követelték a távozását, és végül úgy tűnik, a miniszterelnök arra jutott: nem érdemes elhúzódó belháborúba sodorni a pártot.
Mi jöhet most Nagy-Britanniában?
Starmer a beszédében világossá tette, hogy a vezetőválasztás lezárásáig hivatalban marad miniszterelnökként, és rendezett átadást ígért utódjának. Ez elvileg stabilitást adhat a következő hetekre, a politikai bizonytalanság azonban így is jelentős. A brit belpolitikában ismét egy olyan időszak kezdődik, amikor nemcsak az a kérdés, ki vezeti majd a Munkáspártot, hanem az is, milyen irányba fordul az ország gazdaságpolitikája, bevándorlási stratégiája és európai kapcsolatrendszere.
A kint élő magyarok számára mindez azért sem mellékes, mert egy új brit miniszterelnök új prioritásokat hozhat a munkaerőpiacon, a megélhetési kérdésekben, a lakhatási politikában vagy akár a bevándorlási szabályok kezelésében is. A következő hetekben ezért nemcsak a Westminster folyosóin, hanem a Nagy-Britanniában élő külföldiek mindennapjaira nézve is fontos döntések készülhetnek. Forrás: Independent