Radikális fordulatot jelentett be a brit belügyminiszter: hétfőtől minden újonnan elismert menekült státusza ideiglenes lesz, és legfeljebb 30 hónapig tart. Shabana Mahmood közölte, hogy amennyiben a menedékkérők származási országát később biztonságosnak minősítik, vissza kell térniük. A döntés komoly vitát váltott ki a Munkáspárton belül és a civil szervezetek körében is, különösen azt követően, hogy a párt a Gorton and Denton időközi választáson a harmadik helyen végzett.
30 hónapos védelem, kötelező felülvizsgálattal
Az új szabályozás értelmében:
a felnőtt és kísérővel érkező gyermek menedékkérők 30 hónapos védelmet kapnak,
a 30 hónap leteltével kötelező felülvizsgálat következik,
ha a származási ország időközben biztonságossá vált, az érintetteknek vissza kell térniük,
ha továbbra is fennáll a veszély, a védelem meghosszabbítható.
A módosítás nem vonatkozik visszamenőleg azokra, akik hétfő előtt nyújtották be kérelmüket. A korábbi rendszerben a menekültek öt évre kaptak védelmet, jogosultak voltak családegyesítésre, majd ezt követően kérhették a tartós letelepedést.
Hosszabb várakozás a letelepedésre
A kormány tervei szerint egyes külföldi állampolgároknak a jövőben akár 10 évet is várniuk kell a letelepedési engedély megszerzésére. Mahmood a következő hetekben további intézkedéseket ismertet, amelyek – szavai szerint – összhangban állnak a Munkáspárt értékeivel. Ősszel újabb szigorítások léphetnek életbe, köztük az a javaslat, amely szerint egyes esetekben akár 20 évet is várni kellene a tartós tartózkodási engedély kérelmezéséhez.
Dán modell mint példa
A belügyminiszter a múlt héten Dániában járt, ahol az elmúlt években hasonló rendszert vezettek be. A dán kormány egy évtized alatt több mint 90 százalékkal csökkentette a menedékkérelmek számát, ugyanakkor nemzetközi kritikák érték az emberi jogok esetleges megsértése miatt.
Mahmood szerint az Egyesült Királyság menekültügyi rendszerének nem szabad „vonzó tényezőket” teremtenie, amelyek veszélyes utazásokra ösztönöznek embereket.
„A valódi menekültek biztonságra találnak Nagy-Britanniában, de ha hazájuk ismét biztonságossá válik, elvárjuk, hogy visszatérjenek” – mondta.
Több mint 100 ezer menedékkérelem 2025-ben
2025-ben valamivel több mint 100 ezer ember nyújtott be menedékkérelmet az Egyesült Királyságban – ez 4 százalékkal kevesebb az előző évhez képest. A kérelmezők fele jogosulatlan belépési útvonalakon, például kis csónakokkal érkezett.
Civil szervezetek: nő az adminisztratív teher és a bizonytalanság
A Refugee Council szerint az új rendszer komoly bizonytalanságot teremt azok számára, akik háború és üldöztetés elől menekültek. Imran Hussain, a szervezet külügyi igazgatója úgy fogalmazott:
„A rövid távú tartózkodási engedély azt jelenti, hogy a családok 30 havonta újra bizonytalansággal néznek szembe, ami hosszú távon akadályozza a beilleszkedést.”
A tanács számításai szerint az ismételt felülvizsgálatok akár 725 millió font többletköltséget is jelenthetnek, és 1,1 millió ismételt ügyvizsgálatot eredményezhetnek.
Szakértők: korlátozott visszatartó erő
Peter Walsh, az Oxfordi Egyetem Migration Observatory kutatója szerint a dán példa alapján a tényleges kitoloncolások száma alacsony lehet. Dániában a mintegy 30 ezer szíriai menekült közül körülbelül 1200 esetet vizsgáltak felül, néhány száz státuszt vontak vissza, de 2024 elejéig senkit sem toloncoltak vissza Szíriába.
Walsh szerint a hatás attól függ, mennyire lesznek alaposak és gyakoriak a felülvizsgálatok. Minél intenzívebb az ellenőrzés, annál nagyobb az adminisztratív teher és az érintettek bizonytalansága.
Politikai feszültség a Munkáspárton belül
Mahmood arra figyelmeztette párttársait: ha a Munkáspárt nem támogatja a migrációs kontroll erősítését, azzal megnyithatja az utat egy Reform UK-vezette kormány előtt.
Szerinte egy Nigel Farage vezette kabinet tömeges kitoloncolásokat hajtana végre, akár olyan országokba is visszaküldve embereket, ahol életveszély fenyegeti őket.
A párton belül azonban nem egységes a támogatás. A Munkáspárt helyettes vezetője, Lucy Powell jelezte, hogy a migrációval kapcsolatos retorika komoly aggodalmat kelt az etnikai kisebbségi közösségekben.
Törvénycsomag készül a parlamentben
A menekültügyi és bevándorlási rendszer átfogó reformja várhatóan a májusi királyi beszédben ismertetett határbiztonsági és menekültügyi törvénycsomag részeként kerül a parlament elé. Elemzők szerint a javaslat a Lordok Házában és az alsóházban is ellenállásba ütközhet.
A brit menekültpolitika ezzel új korszakba lép: a hangsúly az ideiglenes védelemre és a rendszeres felülvizsgálatra helyeződik át, miközben a vita arról folyik, hogy a szigorítás valóban csökkenti-e a migrációt, vagy inkább tartós bizonytalanságot teremt a már befogadott menekültek számára. Forrás: The Guardian