Az Egyesült Királyság kormánya radikális átalakítást jelentett be a menekültügyi rendszerben, miközben a bevándorlás továbbra is a brit politikai vita egyik legfőbb témája.
Shabana Mahmood belügyminiszter tervei komoly ellenállást váltottak ki: saját pártjának több képviselője is „kegyetlenségnek” nevezte az intézkedéseket.
Az új szabályok értelmében a menekültstátusz ideiglenes lesz – a jelenlegi öt év helyett mindössze 30 hónapra szól majd, és visszavonható, amint a hatóságok szerint biztonságos az érintett hazatérése. A brit állam megszünteti jogi kötelezettségét az életveszélybe kerülő menedékkérők támogatására, továbbá lefoglalhatja a menedékkérők vagyonát és bevételeit, hogy fedezze ellátásuk költségeit.
Mivel a brit menekültpolitika Európa egyik legszigorúbbjává válik, a The Independent áttekintette, hogyan állnak a jelenlegi brit számok a kontinens adataihoz képest – és hogyan alakítják ezeket a különböző országok politikái.
Hogyan viszonyul az Egyesült Királyság Európához a menedékkérők számában?
Az adatok szerint a brit lakosságarányos menedékkérők száma jóval alacsonyabb, mint sok más jelentős európai országé. 2024-ben az Egyesült Királyság 156 menedékkérőt fogadott 100 000 főre vetítve. Ennél többet kapott:
Spanyolország: 340
Németország: 275
Olaszország: 256
Franciaország: 191
Az EU átlaga: 203 / 100 000 fő.
A brit kormány most Dániát próbálja utolérni a szigorban – Mette Frederiksen miniszterelnök 2019-es reformjai után. Két évvel a dán változtatások előtt a két ország még hasonló arányokat mutatott (DK: 57, UK: 55).
A 2019-es dán reformok óta:
az Egyesült Királyságban megháromszorozódott a lakosságarányos menedékkérelmek száma (156 / 100 000),
míg Dániában csökkent.
Fontos azonban, hogy Dániában összességében sokkal kevesebb a menedékkérő: a 2019-es reform előtti három évben átlagosan 4 215 fő évente, míg az Egyesült Királyságban ugyanebben az időszakban 50 000–100 000.
A brit hatóságok több kérelmet utasítanak el, mint az EU-átlag
2024-ben az Egyesült Királyság 44 433 kérelmet utasított el, amely 52,9 százalékos elutasítási aránynak felel meg – ez az EU átlagánál (48,6%) magasabb. Ugyanakkor ez jelentős változás 2023-hoz képest, amikor a kérelmek 69 százalékát még jóváhagyták.
Dánia – a szigorú rendszer ellenére – 2024-ben a kérelmek 48,1%-át fogadta el, ám a Clingendael holland kutatóintézet szerint ennek oka, hogy Dániába alig érkezik menedékkérő „biztonságos országokból”.
Európai kitekintés: a számok mögötti politikák
Dánia
Dániát régóta Európa egyik legszigorúbb menekültügyi rendszerének tartják, miután Frederiksen 2019-ben „zéró menedékkérő” politikát hirdetett.
A pandémia óta más országokban nőtt az érkezők száma, Dániában azonban stabil maradt – részben a szigor miatt.
A kormány a közelmúltban viszont komoly választási veszteségeket szenvedett, ami megkérdőjelezte a politika népszerűségét.
Dániában 2017 óta átlagosan 46 menedékkérő jut 100 000 főre.
Fő intézkedések:
rövid távú tartózkodási engedélyek,
értéktárgyak elkobzása,
szigorú családegyesítési szabályok,
„távozási központok” a nem együttműködőknek,
ötletek a kérelmek harmadik országba – például Ruandába – történő áthelyezéséről.
Németország
A befogadó politikájáról ismert Németországban az utóbbi években a bevándorlás a politika egyik legmegosztóbb témájává vált.
Az AfD radikális bevándorlásellenes programmal az ország második legnagyobb pártjává nőtte ki magát.
A kormány – az AfD-től elhatárolódva – 2025-ben szigorúbb határellenőrzéseket vezetett be, amelyek lehetővé teszik az irat nélküli kérelmezők visszafordítását.
Adatok:
2023: 329 040 menedékkérő
2024: 229 700
Támogatások:
ideiglenes tartózkodási engedély,
integrációs támogatás,
nyelvtanfolyamok,
elutasítás esetén kitoloncolás felfüggesztése humanitárius okokból.
Spanyolország
Spanyolország Európa egyik legbefogadóbb országa, és az elmúlt öt évben robbanásszerűen nőtt a kérelmek száma, elsősorban a Kanári-szigetekre érkező kis hajók miatt (2024-ben: 46 843 fő).
Pedro Sánchez miniszterelnök többször hangsúlyozta, hogy a menedékkérők fogadása „erkölcsi kötelesség”, ugyanakkor az EU-n belül nagyobb tehermegosztást sürget.
Adatok és politika:
2024-ben rekord: 164 000 kérelem, Európában a 2. legmagasabb.
57% elfogadási arány – jóval az EU-átlag felett.
18 hónapos befogadási és integrációs program.
A kérelem beadása után 6 hónappal munkavállalási engedély.
Olaszország
Olaszország régóta a tengeri migráció egyik fő célpontja, de Giorgia Meloni 2022-es hatalomra kerülése óta a menekültpolitika jelentősen szigorodott.
Határellenőrzés, visszatoloncolás, EU-n kívüli feldolgozóközpontok előtérbe helyezése.
A szigor azonban nem csökkentette a kérelmek számát: 2024-re majdnem duplázódtak Meloni hivatalba lépése óta.
Adatok:
2024-ben 151 000 kérelem, ebből 35,9% elfogadva.
A kérelmezők 30 nap után dolgozhatnak.
Sikeres kérelem esetén 5 éves engedély, amely hosszú távú EU-tartózkodási engedélyre vagy állampolgárságra váltható.
Franciaország
Franciaországban erősen polarizált a politikai légkör, és Emmanuel Macron kormánya egyre keményebb bevándorlási szabályokat vezetett be.
A szélsőjobboldali Rassemblement National 2024-ben 142 parlamenti helyet szerzett, jelentősen növelve a migrációs nyomást a kormányon.
Macronék erre reagálva bővítették a kitoloncolási jogköröket, és szigorították a szociális juttatások feltételeit.
Adatok:
Az elmúlt 7 évből 4-ben Franciaország volt az EU 2. legnagyobb kérelmezői célpontja.
2023-ban csúcs: 145 000 kérelem.
2024-ben 130 800 – ezzel a 4. hely.
Jogok:
A kérelmezők 6 hónap után dolgozhatnak, ha nincs döntés.
Elfogadott státusz esetén 10 éves tartózkodási engedély.
Lehetőség családegyesítésre, integrációs feltételekkel akár állampolgárságra is. Forrás