Vlagyimir Putyin kész tárgyalni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, „ha szükséges”, állítja a Kreml, miközben amerikai és orosz tisztviselők Szaúd-Arábiában találkoztak, hogy megvitassák az ukrajnai háború lehetséges lezárását.
Bár Donald Trump kormányzata hangsúlyozta, hogy a keddi találkozó csak annak felmérésére szolgált, hogy Oroszország komolyan gondolja-e a békefolyamatot, a Kreml azt állította, hogy ez az amerikai-orosz kapcsolatok normalizálásának első lépése lehet. Mivel azonban Zelenszkijt nem hívták meg a rijádi tárgyalásokra, Moszkva ismét megkérdőjelezte az ukrán elnök legitimációját – egy olyan állítás, amelyet az is erősít, hogy a háború miatt Ukrajna nem tudott elnökválasztást tartani.
„Putyin maga mondta, hogy kész lenne tárgyalni Zelenszkijjel, ha szükséges”, közölte egy Kreml-szóvivő. „De a jogi kereteket meg kell vitatni, tekintettel arra, hogy Zelenszkij legitimitása megkérdőjelezhető.”
Újabb orosz támadás Ukrajnában
Néhány órával azelőtt, hogy a tárgyalások megkezdődtek Rijádban, Oroszország újabb nagyszabású dróntámadást indított. Az ukrán hatóságok szerint 176 drónt vetettek be az oroszok, és a támadás során egy anya és két gyermeke megsérült, valamint 38 lakást ki kellett üríteni a közép-ukrajnai Dolinszka városában.
Moszkva azt követeli, hogy a NATO vonja vissza 2008-as ígéretét Ukrajna csatlakozásáról
A szaúd-arábiai találkozóval párhuzamosan Moszkva azt követelte, hogy a NATO hivatalosan is elálljon Ukrajna jövőbeli tagságának lehetőségétől. Oroszország számára Ukrajna NATO-tagsága elfogadhatatlan, és nem elég, ha a Nyugat egyszerűen elutasítja Ukrajna csatlakozását – közölte Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
„Fontos hangsúlyozni, hogy nem elég egyszerűen nem felvenni Kijevet a NATO-ba. A szövetségnek hivatalosan vissza kell vonnia a 2008-as bukaresti ígéretét”, mondta Zaharova kedden.
A NATO 2008 áprilisi bukaresti csúcstalálkozóján kijelentette, hogy Ukrajna és Grúzia csatlakozni fog a szövetséghez, de nem határozott meg konkrét lépéseket vagy időkeretet erre vonatkozóan.
Tavaly júliusban a NATO vezetői a washingtoni csúcstalálkozón megerősítették, hogy Ukrajna „visszafordíthatatlan úton” halad a NATO-tagság felé, ami diplomáciai siker volt Sir Keir Starmer brit miniszterelnök számára. Starmer a múlt héten is kijelentette, hogy ez a cél továbbra is érvényben van – annak ellenére, hogy a Trump-kormány több vezető tisztviselője szkeptikus ebben a kérdésben.
Elemzés: legalább 100 000 fős békefenntartó erőre lenne szükség Ukrajnában
A hétvégén Keir Starmer keményebb fellépést sürgetett Ukrajna támogatására, miután az Egyesült Államok jelezte, hogy csökkenti katonai és pénzügyi támogatását Kijev számára. Bár az Egyesült Királyság egyedül nem számít katonai nagyhatalomnak, a brit miniszterelnök hajlandóságot mutatott csapatok küldésére Ukrajnába.
Azonban bármilyen valódi békefenntartó művelethez legalább 100 000–200 000 fős haderőre lenne szükség – teljes fegyverzettel, légi fölénnyel, és tengeri dominanciával a Fekete-tengeren. Emellett számolni kellene azzal a lehetőséggel is, hogy Oroszország szélsőséges esetben taktikai nukleáris fegyvert vethet be, ha nyomás alá kerülne Ukrajnában.
Ezek a feltételek jelenleg nem adottak, még akkor sem, ha Európa, Kanada és más nem amerikai NATO-tagok képesek lennének összeállítani egy ekkora erőt. Ráadásul Európa nem rendelkezik megfelelő ipari kapacitással sem, hogy hosszú távon fenntartsa egy ilyen hadművelet támogatását.
Az EU együtt akarna működni az USA-val Ukrajna ügyében
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke találkozott Donald Trump Ukrajna-ügyi különmegbízottjával, Keith Kelloggal, és hangsúlyozta, hogy Európa együtt akar működni az Egyesült Államokkal az ukrajnai béketárgyalásokban.
„Együtt akarunk dolgozni az Egyesült Államokkal, hogy igazságos és tartós békét teremtsünk Ukrajnában” – írta Von der Leyen az X-en a brüsszeli találkozó után.
„Pénzügyi és katonai értelemben Európa többet tett le az asztalra, mint bárki más. És továbbra is növelni fogjuk a hozzájárulásunkat.”
A találkozó egy időben zajlott az amerikai és orosz tisztviselők rijádi megbeszéléseivel, amelyeket a hidegháború óta a legmagasabb szintű amerikai-orosz tárgyalásoknak neveztek Ukrajna ügyében.
Von der Leyen irodája közölte, hogy az uniós vezető megerősítette: bármilyen megállapodásnak tiszteletben kell tartania Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását, amelyet erős biztonsági garanciák támasztanak alá. Az EU vezetője továbbá ismertette Európa terveit a védelmi ipari termelés és katonai kiadások növelésére, valamint az ukrán haderő képességeinek megerősítésére vonatkozóan. Forrás