Vlagyimir Putyin orosz elnök először tett hivatalos javaslatot arra, hogy közvetlen béketárgyalást folytasson Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – ami jelentős fordulatot jelenthet a 2022 februárjában kezdődött háború kimenetelét tekintve.
Bár Putyin korábban többször kijelentette, hogy csak akkor hajlandó tárgyalni Ukrajnával, ha új kormány alakul – ezzel kérdőjelezve meg Zelenszkij 2019-es demokratikus megválasztását –, most először nyitott a szemtől szembeni egyeztetésre.
A bejelentés akkor érkezett, amikor Donald Trump amerikai elnök ismételten a gyors tűzszünet érdekében próbál közvetíteni, mindeddig sikertelenül. Trump a hétvégén a Truth Social platformon azt írta: „Remélhetőleg Oroszország és Ukrajna még ezen a héten megegyezésre jut. Nagy üzletet köthetnek Washingtonnal, ha sikerül megegyezniük.”
A béketörekvések jegyében szerdán Londonban találkoznak Ukrajna, az Egyesült Királyság, Franciaország és az Egyesült Államok képviselői, hogy folytassák a tűzszüneti tárgyalásokat.
Zelenszkij nem reagált közvetlenül Putyin javaslatára, azonban esti videóüzenetében hangsúlyozta: „Készen állunk minden olyan párbeszédre, amely megállítja a civilek elleni csapásokat.” Az X-en közzétett bejegyzésében hozzátette: „A tettek mindig hangosabbak a szavaknál.”
Donald Trump célja a szoros kapcsolat Putyinnal?
Fiona Hill, Trump volt külpolitikai tanácsadója szerint az amerikai elnök „eltökélt abban, hogy szoros barátságot alakítson ki Putyin elnökkel”. Hill, aki Trump első ciklusa alatt az orosz és európai ügyek tanácsadója volt a Nemzetbiztonsági Tanácsnál, úgy fogalmazott: „Nem mondanám, hogy barátok, de Trump elnök célja egy közeli kapcsolat kiépítése Putyinnal.”
Hill szerint Trump most „korlátok nélkül” képes végrehajtani elképzeléseit. „Első alkalommal sok akadályba ütközött, főként amiatt, hogy az orosz beavatkozással hozták összefüggésbe a megválasztását – ez végül nem bizonyosodott be, de mégis komoly kongresszusi ellenállás alakult ki mindenféle közeledéssel szemben.”
Spanyolország rekordidő alatt emeli a védelmi költségvetést
Közben Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök kedden bejelentette: Spanyolország még idén eléri a NATO által előírt 2%-os GDP-arányos védelmi költést – jóval korábban, mint a korábbi 2029-es határidő. A 2024-es mindössze 1,3%-os arány után a mostani növekedés 10,47 milliárd euró (8,98 milliárd font) pluszkiadást jelent, főként a haderő létszámának bővítésére, távközlésre, kiberbiztonságra és haditechnikai beszerzésekre fordítva.
„Ez a terv rekordidő alatt segít elérni a célt. Spanyolország hozzájárul Európa védelméhez” – mondta Sánchez.
Trump kormányzata több európai országra is nyomást gyakorol, hogy emeljék védelmi költéseiket akár 5%-ra is, miközben Washington egyre kevésbé hajlandó tovább finanszírozni Ukrajna háborús erőfeszítéseit.
Putyin: „Pozitív hozzáállással” a békéhez
Putyin egy orosz állami televíziónak nyilatkozva megerősítette: Moszkva minden békekezdeményezést nyitottan fogad, és kész a közvetlen tárgyalásokra Kijevvel – először az invázió óta.
„Mindig is hangoztattuk, hogy pozitív hozzáállással viszonyulunk a béketörekvésekhez. Reméljük, hogy a kijevi rezsim képviselői is hasonlóképp gondolkodnak” – mondta Putyin a Pavel Zarubin újságírónak adott interjúban.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az Interfax hírügynökség szerint hozzátette: „Amikor az elnök arról beszélt, hogy tárgyalhatunk a civil célpontok elleni csapások megszüntetéséről – akár kétoldalúan is –, akkor konkrétan az ukrán féllel folytatott egyeztetéseket értette ezalatt.”
Miért fontos ez a magyaroknak külföldön?
A háborús helyzet nemcsak Ukrajnát és Oroszországot érinti, hanem egész Európa biztonságát, gazdasági stabilitását és a menekültek jövőjét is. A béketárgyalások esélye és az európai országok védelmi lépései közvetlen hatással lehetnek a kontinensen élő magyarokra – különösen azokra, akik az Egyesült Királyságban, Spanyolországban vagy más NATO-tagállamban élnek. Forrás