Egy friss, nagy hatású jelentés szerint az Egyesült Királyság gazdasági növekedését egyre súlyosabban veszélyezteti a tartós betegségek miatt munkaképtelenné vált emberek rohamosan növekvő száma. A volt John Lewis-vezér, Sir Charlie Mayfield által készített tanulmány arra figyelmeztet: Nagy-Britannia egy „elkerülhető válság” felé halad, amely már most évi 85 milliárd font veszteséget okoz a munkaadóknak – és a helyzet tovább romolhat.
800 ezerrel több beteg ember van a munkaerőpiacon kívül, mint a járvány előtt
A betegségek és fogyatékosságok miatt gazdaságilag inaktív emberek száma 2019 óta 800 ezer fővel nőtt, derül ki a Department for Work and Pensions (DWP) megbízásából készült független felülvizsgálatból. Jelenleg minden ötödik munkaképes korú ember nem dolgozik, és nem is keres munkát.
Ha a tendencia folytatódik, 2030-ra további 600 ezer ember eshet ki véglegesen a munkaerőpiacról egészségügyi okok miatt – ez már nemcsak szociális, hanem nemzetgazdasági kockázat.
Sir Charlie Mayfield így fogalmazott:
„Nagy-Britannia egy elkerülhető válságba sodródik. Az egészségi problémák a növekedés és a lehetőségek egyik legnagyobb akadályává váltak. De ez nem törvényszerű.”
A fiatalok mentális állapota a legnagyobb vészjelzés
A jelentés külön kiemeli a 16–34 éves korosztályt, ahol drámai ütemben nő a mentális betegségek miatt munkaképtelenné válók száma.
2019 és 2024 között 190 ezerrel nőtt azok száma, akik mentális egészségügyi okból gazdaságilag inaktívak – ez 76%-os emelkedés.
Ez a tendencia hosszú távon kettős csapást jelent:
kevesebb fiatal lép be a munkaerőpiacra,
miközben a jóléti és egészségügyi kiadások meredeken nőnek.
AI: kevesebb munkahely, nagyobb nyomás a „munkaképeseken”
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a mesterséges intelligencia és az automatizáció gyors átalakulást hoz a brit munkaerőpiacon. Elemzők szerint az elkövetkező években:
adminisztratív,
ügyfélszolgálati,
logisztikai,
alap irodai és feldolgozó munkák tízezrei szűnhetnek meg vagy alakulhatnak át.
Ez azt jelenti, hogy egyre kevesebb „alacsony terhelésű” munka marad, miközben a kormány célja az, hogy minél több jelenleg inaktív embert visszatereljen a munkába. A két folyamat egyszerre zajlik – és komoly feszültségeket vetít előre.
2026-tól keményebb kormányzati fellépés jön
A brit kormány már jelezte: 2026-tól jelentősen szigorítja a nem dolgozó, de munkaképes emberekkel kapcsolatos elvárásokat. A tervek szerint:
aktívabb munkaképességi felülvizsgálatok jönnek,
gyakoribb lesz a munkára való „alkalmasság” újraértékelése,
és erősebb nyomás nehezedik azokra, akik hosszú ideje inaktívak.
A háttérben egyértelmű a cél: növelni kell a munkaerő-kínálatot, mert a gazdaság egyszerűen nem bírja el az egyre növekvő inaktív tömeget – különösen egy AI által átalakított munkaerőpiacon.
Új javaslat: közös felelősség a munkahelyi egészségért
Sir Charlie Mayfield jelentése új szemléletet sürget. Eszerint a munkahelyi egészség megőrzése nem csak az egyén és az NHS feladata, hanem:
a munkaadók,
a munkavállalók,
és az egészségügyi szolgáltatók közös felelőssége.
A javaslat része egy új munkahelyi egészségügyi rendszer, amely:
korai beavatkozással,
nem klinikai tanácsadással,
és rugalmasabb támogatással segítené a dolgozókat.
Ez akár kiválthatná a jelenlegi „fit note” orvosi igazolásokat, és integrálható lenne az NHS App rendszerébe.
A kormány már több mint 60 nagyvállalatot vont be a pilotprogramba, köztük:
Google UK,
Burger King,
John Lewis,
British Beer and Pub Association.
„Ha az emberek egészségesek és dolgoznak, mindenki nyer”
Pat McFadden munkaügyi és nyugdíjügyi miniszter szerint az üzenet egyértelmű:
„Az emberek egészségesen tartása és a munkában maradásuk támogatása nemcsak helyes, hanem gazdaságilag létfontosságú.”
A kormány úgynevezett „vanguard employers” hálózatot hoz létre, amely országos szinten vezeti be az új modellt, célja pedig a termelékenység és a gazdasági növekedés helyreállítása.
Összegzés: szorul az olló
A jelentés világossá teszi:
Nagy-Britannia egyszerre néz szembe:
tömeges egészségügyi inaktivitással,
az AI által átalakított munkaerőpiaccal,
és egy egyre keményebb kormányzati elvárásrendszerrel.
A kérdés már nem az, hogy változás jön-e, hanem az, hogy mennyire fájdalmas lesz azok számára, akik tartósan kiestek a munkából.
Ez a folyamat különösen érinti az Egyesült Királyságban élő külföldieket és bevándorlókat is – köztük sok magyar családot. Forrás