A háztartások életszínvonala 2011 óta nem csökkent olyan gyors ütemben, mint most, köszönhetően a Brexit-népszavazást követő inflációnak – jelentette ki ma a Nemzeti Statisztikai Hivatal.
A nettó egy főre jutó, rendelkezésre álló jövedelem 2017 első negyedévében 2%-kal alacsonyabb volt, mint tavaly ugyanekkor. Ez a legnagyobb csökkenés 2011 ősze óta, amikor 3%-kal csökkent az életszínvonal egy év alatt – ekkor volt az eurozóna krízise, és az infláció 5%-ig emelkedett. A mostani helyzethez is az infláció volt a legnagyobb hozzájáruló, ami 2016 eleje óta 0,3%-ról 2,9%-ra ugrott fel, a font értéke 15%-kal csökkent a népszavazás óta. Hamarosan valószínűleg átlépjük a 3%-os inflációs rátát is.
Az életszínvonal csökkenésének másik okozója a „nettó szociális előnyök” negatív változása, ebben benne van a járulékok és segélyek csökkentése, és az adók növelése is. A NSH múlt héten már közölt adatokat arról, hogy a rendelkezésre álló jövedelmek az elmúlt 3 negyedévben folyamatosan csökkentek, ilyen hosszú negatív periódus az 1970-es évek óta nem volt. A GDP növekedése is lelassult mindössze 0,2%-ra, az egy főre jutó GDP pedig egyáltalán nem nőtt.
A Joseph Rowntree Alapítvány nemrég közölt egy riportot, amelyben további aspektusokból bizonyította, hogy az életszínvonal nem alakul túl rózsásan a népszavazás óta. A riport szerint ugyanis az infláció és a segélyek csökkentése teljesen kiöli a pozitív hatásait a minimálbér növelésének, amit néhány hónapja vezettek be.
„Idén visszatért az infláció, a segélyek befagyasztása és adók növelése óta először” – írta a riport szerzője, Donald Hirsch. „Ezekből az eredményekből egyértelműen kiderül, hogy ez a befagyasztás csak megakadályozza azt, hogy a megnövelt minimálbér javítson a családok életszínvonalán. Az alacsonyan kereső családoknál minden extra fontból elvisznek 75 centet megnövekedett adók és csökkentett adókedvezmények. Így, hacsak a levonások előtti bér nem nő legalább akkora mértékben, mint az árak, nem valószínű, hogy a szegényebb családoknak úgy nőne az életszínvonala, mint ahogyan azt a kormány megígérte.”
A kormányon közben egyre nagyobb a nyomás, hogy növelje a tervezett 1%-os emelést az állami szektorban. Azt is egyre többen követelik a felelős miniszterektől, hogy enyhítsenek a bejelentett segélycsökkentéseken – ezeket még George Osborne fogalmazta meg, de Philip Hammond és Theresa May vitte keresztül, az egyre növekvő frusztrált közhangulat ellenére, amit a 7 éve tartó megszorítások okoznak. Forrás Hirdetőknek: info@hungliaonline.com