Az Egyesült Királyság legalább egy tucat F35A típusú vadászgépet vásárol az RAF (Royal Air Force) számára, ezzel újraindítva az ország légierőjének nukleáris szerepvállalását – először a hidegháború vége óta. A bejelentés, amelyet Sir Keir Starmer miniszterelnök szerdán, a hágai NATO-csúcstalálkozón tett, a kormány szerint „egy generáció óta a legnagyobb erősítése Nagy-Britannia nukleáris védelmi pozíciójának”.
Nukleáris szerep a NATO-n belül
Az új brit katonai fejlesztés részeként az Egyesült Királyság csatlakozik a NATO „Dual Capable Aircraft” nukleáris missziójához is – ez egy repülőgép-megosztási program, amelyben a tagországok megosztják nukleáris és hagyományos fegyverek hordozására képes repülőgépeiket.
Az F35A típusú gépek képesek nukleáris és hagyományos fegyverek hordozására is, és azokat Norfolk területén, az RAF Marham bázison állomásoztatják majd. A brit kormány hosszú távon összesen 138 darab F35 gép beszerzését tervezi.
Új korszak kezdete a brit nukleáris stratégiában
Starmer szerint az Egyesült Királyság „többé nem veheti természetesnek a békét” egy „radikálisan bizonytalan korszakban”. A brit nukleáris stratégia 2025-ben új alapokra helyeződik, miután a kormány egy friss nemzetbiztonsági jelentésben arra figyelmeztetett: az ország területén is fel kell készülni egy esetleges háborús helyzetre.
„Ezek a kettős felhasználású F35-ös gépek új korszakot nyitnak a világelső brit légierő számára, és komoly elrettentő erőt képviselnek az Egyesült Királyság és szövetségesei elleni fenyegetések ellen” – mondta a kormányfő.
A brit katonai beruházás várhatóan 20 000 munkahelyet támogat országszerte, és a gyártási ellátási lánc 15 százaléka Nagy-Britanniában található.
Több biztonság – kevesebb költség?
A Védelmi Minisztérium szerint az F35A típusú gépek választása az F35B helyett 25 százalékkal csökkenti a költségeket gépenként. A kormány így egyszerre tudja növelni a nukleáris kapacitást és optimalizálni a védelmi kiadásokat.
A védelmi kiadások növekedése kérdéseket vet fel
Sir Keir a NATO-csúcson bejelentette: Nagy-Britannia 2035-ig a GDP 5 százalékát kívánja védelemre és nemzetbiztonságra fordítani – ebből 3,5% katonai, 1,5% tágabb biztonsági kiadásokra menne. Azonban a védelmi költségvetés finanszírozása kérdéseket vet fel: szakértők szerint a cél eléréséhez évi több mint 30 milliárd fontnyi többletforrás szükséges.
Paul Johnson, az Institute for Fiscal Studies igazgatója figyelmeztetett: „A szükséges források kizárólag adóemelésekből fedezhetők, mivel más forrás egyszerűen nincs.”
Bár a miniszterelnök továbbra is kitart a választási programban rögzített ígéret mellett, miszerint nem emelnek adót a dolgozó lakosság számára, a célkitűzések csak a következő választás (2029) után érvényesíthetők, amikor már új programmal kampányol majd a Munkáspárt.
NATO, Trump és a szövetségi hűség
Starmer továbbra is szoros szövetségesként tekint Donald Trumpra, noha az amerikai elnök nem kötelezte el magát egyértelműen a NATO 5. cikkelye mellett, amely előírja, hogy a tagállamok egymás védelmére kelnek külső támadás esetén.
Trump szerint: „Többféle értelmezése van az 5. cikkelynek… de elkötelezett vagyok amellett, hogy barátságban legyek a szövetségeseinkkel.” Forrás