Az Egyesült Királyság gazdasága zsugorodni fog, és rosszabbul fog teljesíteni, mint a többi fejlett ország gazdasága, még Oroszországot belevéve is, mivel a megélhetési költségek válsága továbbra is sújtja a háztartásokat – közölte a Nemzetközi Valutaalap.
Az IMF szerint a brit gazdaság 0,6%-kal zsugorodik majd 2023-ban, ahelyett, hogy enyhén növekedne, ahogy azt korábban jósolták. Az IMF azonban azt is közölte, hogy az őszi nagy bejelentést követően úgy gondolja, hogy az Egyesült Királyság most már “jó úton halad”. Jeremy Hunt pénzügyminiszter szerint az Egyesült Királyság tavaly sok előrejelzést felülmúlt.
De Rachel Reeves árnyékkancellár szerint a számok azt mutatják, hogy az Egyesült Királyság “lemaradt a társai mögött”. A gazdasági növekedés stabilizálásán dolgozó IMF szerint új előrejelzése az Egyesült Királyság magas energiaárait és olyan további tényezőket tükröz, mint a magas infláció. Várhatóan az Egyesült Királyság lesz az egyetlen ország, amely idén zsugorodik az összes fejlett és feltörekvő gazdaság közt. Az előrejelzések szerint idén még a szankciók által sújtott Oroszország gazdasága is növekedni fog.
Ha egy ország gazdasága zsugorodik, az általában azt jelenti, hogy a vállalatok kevesebb pénzt keresnek, és nő a munkanélküliek száma. Pierre-Olivier Gourinchas, az IMF vezető közgazdásza a BBC-nek elmondta, hogy tavaly az Egyesült Királyságnak volt “az egyik legerősebb növekedési mutatója Európában”.
Elmondta, hogy az idei előrejelzés az Egyesült Királyság „nagy mértékű függését tükrözi a folyékony földgáztól”, és hogy a foglalkoztatottság még mindig a pandémia előtti szint alatt van. Gourinchas elmondta azt is, hogy a Pénzügyminisztérium által az őszi költségvetés óta eltelt hónapokban felvázolt tervek azt mutatják, hogy az Egyesült Királyság “gondosan próbál lavírozni ezekben a nehéz időkben, és úgy gondolják, hogy jó úton haladnak”.
Az IMF 2024-ben már az Egyesült Királyság gazdaságának növekedésére számít, és előrejelzését 0,6%-ról 0,9%-ra módosította. Paul Johnson, a Fiskális Tanulmányok Intézetének igazgatója azt mondta, hogy az IMF előrejelzései nem mindig igazak, és megjegyezte, hogy az alap “valójában optimistább, mint néhány hónappal ezelőtt”. „A Bank of England előrejelzései a hét végén várhatóan pozitívabbak lesznek, mint két-három hónappal ezelőtt voltak” – tette hozzá.
“A legjobb tippem az, hogy a gazdaság nagyjából stagnálni fog idén. Nem fogunk sokat haladni a növekedés irányába, de nem lesz mély recesszió sem” – mondta a BBC Today című műsorában. “Nos ez nem valami nagyszerű, különösen azért, mert erőteljesebben kellene kijönnünk a Covid-ból, és azért is, mert az elmúlt évtizedben nem fejlődtünk túl jól.”
Az IMF negatív előrejelzését a gyors kamatemeléseknek, az adóemeléseknek, a vállalkozások magasabb hitelfelvételi költségeinek és a továbbra is magas hazai energiaáraknak tulajdonítja. Az alap szerint az Egyesült Királyságnak nagyon összetett környezetben kell navigálnia. De ha az elkövetkező évben ez az előrejelzés igaznak bizonyul, az kérdéseket vet fel, hogy az Egyesült Királyság miért hagyott ott egy jobb globális gazdasági hátteret. Az Egyesült Királyság az egyetlen zsugorodó gazdaság a jelentésben közzétett 15 ország közül.
A Bank of England a héten szintén közzéteszi új előrejelzését a brit gazdaságra vonatkozóan, egy várható újabb kamatemelés mellett. Az IMF véleménye az Egyesült Királysággal kapcsolatban azután derült ki, hogy Hunt arra figyelmeztetett, hogy “nem valószínű”, hogy a tavaszi költségvetésben lesz lehetőség “jelentős” adócsökkentésre. A pénzügyminiszter, aitől pártján belül is sokan kérik, hogy csökkentse az adókat, azt mondta, hogy az infláció csökkentése “jelenleg a legjobb adócsökkentés”.
Az infláció továbbra is az elmúlt 40 év legmagasabb szintjének közelében marad. Rishi Sunak miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy az év végére felére csökkenti az inflációt, de sokan arra számítanak, hogy ez így is úgy is megtörténik, nagyrészt az energiaár-emelkedés lassulása és a világjárvány utáni ellátási problémák enyhülése miatt.
A kormány hivatalos független előrejelzője, a Költségvetési Felelősségi Hivatal (OBR) arra számít, hogy az áremelkedés mértékét mérő infláció az idei év végére 3,75 százalékra csökken, ami jóval a jelenlegi szint fele alatt lenne. Forrás