Utoljára, 1975-ben volt népszavazás arról, hogy az Egyesült Királyság maradjon-e az Európai Unió tagja, amikor is, a kormány már akkor kijelentette, hogy nem feltétlenül fogja azt tenni, amire a nép szavaz.

hp

Harold Wilson munkáspártja világosan megfogalmazta akkoriban, hogy a népszavazásra, mint egyfajta közvélemény-kutatásra van szükség, és a brit parlament fenntartja a végső jogát arra, hogy hatálytalanítsa azt a törvényt, amely 1973. január 1-jén a közös piacra vitte az országot.

Úgy tűnik, hogy az emberek nem értik, hogy most is ez a helyzet. A jövő heti referendum nem kötelező és az eredmény nem minősül végső, visszavonhatatlan döntésnek. Ha az ország el akarja hagyni az EU-t, akkor azt egy teljes jogú parlamenti törvénynek kell meghoznia.

Azonban, ennek a törvénynek keresztül kell mennie a képviselők és a lordok házán, ráadásul, az összes bizottsági szakaszon úgy, mint az összes többi törvénynek. Ez egy nagy kérés a tory kormány számára, akik mindössze csak 14-el vannak többen. Ezzel a Brexitesek kampánya tulajdonképpen, ellent is mondana magának, mivel eddig folyton azt hangoztatta, hogy a parlament elvesztette a függetlenségét, és hogy a törvényeket Brüsszelben hozzák. Tehát, rájöhettek már, hogy a brit parlament éppen elég jogot tartott meg ahhoz, hogy meghiúsítsa, és ne vegye figyelembe a referendum eredményét.

A brit parlament független és számon kérhető a nép számára — azonban, parlamenti választásokkor és nem népszavazáskor. A parlament tagjai képviselők és nem küldöttek.  A küldöttek azt teszik, amire a néptől utasítást kapnak, szemben a képviselőkkel, akik azért vannak a parlamentben, hogy eldöntsék, hogy a saját megítélésük szerint mi a legjobb az országnak és nem azért, hogy azt tegyék, amit az emberek nekik mondanak. Ezért nincs az országban halálbüntetés, amelyet a 60-as években töröltek el, bár a nép nagy része mellette szavazott.

Az érdekes dolog az az, hogy a képviselők házának 650 tagja túlnyomórészt, a maradást támogatja. Mennyire túlnyomóan? Nos, Brian Reading, aki a Lombard Street Research csapatának egyik tagja, már évek óta, kutatást végzett ebben a kérdésben, amelyet az Omfif honlapján közzé is tett. Szerinte, a konzervatívok 50%-a maradna, 40%-a kilépne az EU-ból, 10% véleménye pedig nem ismeretes.

A munkáspárt részéről, a maradást 215-en támogatják, 7-en kilépnének, 10 képviselő állásfoglalása pedig nem ismert. Ez százalékban: 90%-maradás, 3%-kilépés.

Az 56 skót képviselő és 8 liberális túlnyomó részt a maradást támogatja, azonban, a wales-i és az észak-ír tagok nagyon megosztottak a kérdésben. Mindezek mellett, a teljes kép tiszta, amely szerint a parlamenti képviselők 70%-a a maradást támogatja és csak 20%-uk akar szakítani az EU-val; 10%-uk véleménye pedig nem ismert.

Tehát, mit tesz a parlament akkor, ha a népszavazás eredménye a Brexit lesz? Reading szerint, ez attól fog függni, hogy mennyire van nagy különbség a két oldal eredménye között, ill. milyen lenne a részvételi arány. Ha mondjuk, 60/40 arányban a kilépés nyerne és 80%-os lenne a részvételi arány, akkor a képviselők úgymond, kötelesnek éreznék magukat, hogy támogassák a kilépésről szóló törvényt, annak óriási támogatottsága miatt.

Azonban, ha a kilépés 51:49 arányban győzne és a részvételi arány 50%-os lenne, akkor jogosan érvelhetnek a mellett, hogy a népnek csak 25%-a támogatta aktívan a Brexitet és a kilépésről szóló törvény támogatása túl nagy lépés lenne egy ennyire csekély támogatottság alapján. Tehát, David Cameronnak nem sikerülne keresztül vinnie ezt a törvényt a képviselők és a lordok házán, akkor sem, ha annyira szeretné.

Tehát, hogyan is lehetne ezt megoldani? Cameron számára a nyilvánvaló taktika az lenne, ha elfogadja a Brexit-et és visszavonási tárgyalásokba kezd anélkül, hogy elindítaná a két éves átmeneti időszakot. A tárgyalások előrehaladtával, az emberek fokozatosan jobban ráláthatnak arra, hogy mit is jelenthet a Brexit a gyakorlatban. Ráadásul, valós tétje van annak, hogy ha a megbeszélések nehezen mennek majd, és talán kételyek merülnek majd fel az egésszel kapcsolatban.

Amint lenne egy tiszta kép arról, hogy milyen is lenne a kilépés, és hogy az hogyan is történne, talán, lehetne arról szó, hogy még egy népszavazáson megkérdezzék a briteket arról, hogy tényleg ezt akarják-e. És ki tudja, mi lenne az eredmény…

Valószínűleg, ez a népszavazás csak rosszabbá teszi a helyzetet. A maradás győzelme nem fogja meggyőzni a torykat arról, hogy konstruktívabban és szorgalmasabban dolgozzanak együtt EU-val; a kilépés sikere sem fogja ezt eredményezni. Az elmúlt hetek pedig inkább előítéleteket támasztottak, mintsem megvilágosodást hoztak volna.   Forrás: www.standard.co.uk

[fblike]

Ugrás a HuNglia főoldalára