A Brexit utáni bizonytalanságban sok nem brit állampolgárságú dolgozó hazatér inkább, vagy más országban keres munkát. Az angliai munkáltatók egyre inkább küzdenek azzal, hogy betöltsék a helyeket boltokban, kórházakban, és gyárakban. A tanulmányban azt írták, ennek lehet az is az oka, hogy a Brexit szavazás után kevesebb uniós állampolgár keres munkát Nagy-Britanniában.
Cégigazgatók jelzik egyre több helyen a munkaerőhiányt például az élelmiszer ellátási láncokban, az egészségügyben, és a termelésben is – derül ki a legfrissebb Labour Market Outlookból, amelyet a Chartered Institute of Personnel and Development (CIPD) és a The Adecco Group készített, több, mint 1000 munkáltató megkérdezésével. Minden negyedik vezetőnek arról is volt bizonyítéka, hogy a még itt lévő uniós alkalmazottaik is fontolgatják, hogy elhagyják az országot 2017-ben.
Gerwyn Jones, munkaerő-piaci szakértő felhívta a figyelmet a hivatalos adatokra is, mely szerint az utóbbi hónapokban lassult az EU-ból bevándorolt munkások számának növekedése. „Ez nagy toborzási kihívások elé állítja azokat a szektorokat, amelyek hagyományosan az uniós munkaerőre támaszkodtak. Ha a szaktudás és munkaerő hiánya tovább növekszik, fennáll a veszély, hogy sok helyet egyáltalán nem tudnak majd betölteni, ami az angol gazdasági növekedés lassulásához vezethet.” Az ONS statisztikái szerint továbbra is folyamatosan érkeznek uniós állampolgárok Britanniába, azonban jelenősen kevesebben, mint régebben. Az országba jött EU-s polgárok száma megfeleződött 2016 júniusa után, 60 ezerről 30 ezerre. Ezeket a számokat azért némileg fenntartással kell kezelni, figyelmeztetett Davis, ugyanis még nem lettek szezonálisan kiigazítva.
Tavaly év végén több nagy szervezet, amely a szupermarketek és élelmiszergyártókat képviseli, figyelmeztette a kormányt, hogy „a jelentős hiány a képzett, félig képzett, és képzetlen munkaerőben” az élelmiszerárak emelkedéséhez vezethet. A kormányhoz intézett nyílt levelet 30 élelmiszeripari cég és szervezet írta alá, mint például a Food and Drink Federation, amely olyan vállalatokat képvisel, mint az Unilever vagy a Premier Foods; vagy a British Retail Consortium, akikhez a Tesco vagy a Sainsbury’s tartozik. Arra is figyelmeztettek, hogy az élelmiszeripar legalább az elmúlt 12 év legsúlyosabb munkaerőhiány-válsága elé néz.
A közszférában is ilyen problémák elé néznek, az oktatásban megkérdezett dolgozók 43%, az egészségügyben 49%-a mondta azt, hogy tud róla, hogy uniós kollégája fontolgatja az ország elhagyását. Az is kiderül a felmérésből, sok munkáltató eddig nem volt tisztában azzal, hány nem brit állampolgár dolgozót is foglalkoztat pontosan. „A munkaadóknak el kell kezdeniük adatokat gyűjteni a dolgozóikról, és újra kell gondolniuk a megközelítésüket a munkaerő fejlesztésékez, ha el akarják kerülni a szakmai tudás és a munkaerő csökkenését.” – tette hozzá Davis. „Az olyan cégeknek, akik például a vendéglátásban, vagy az eladásban tevékenykednek, jelentősen többet kell majd küzdenie a megfelelő munkaerő megszerzéséért… meg kell fontolniuk majd a fizetések és a munkafeltételek javítását is, ahol lehetséges.”
Egy másik felmérés megmutatta, hogy Londonban az elmúlt hónapban 25%-kal esett a professzionális munkakeresések száma, ugyanis sokan inkább más pénzügyi központokban szeretnének ezek után elhelyezkedni. „Sok nem-brit kliensünk dönt úgy, hogy hazatér, vagy máshol keres lehetőséget Európában” – mondta Hakan Enver, a Morgan Stanley igazgazója. „Az, hogy az emberek szeretnének elébe menni a bizonytalanságnak, érthető, de nagy veszteség ez a városnak.”
Bár a január az egyik legfontosabb hónap a munkakeresésben, a számok jóval elmaradnak a tavaly januáritól. „Amíg a Brexit feltételei nincsenek pontosan meghatározva, addig az egész munkaerőpiac óvatos marad.” – tette hozzá Enver. Forrás Hirdetőinknek: info@hungliaonline.com