Rishi Sunak azt mondta, hogy „mélyen sajnálja” a járvány során elveszett emberéleteket, miközben a vizsgálóbizottság kérdéseket tett fel neki a Covid-19 járvány idején tett cselekedeteiről.
A válság idején pénzügyminiszteri posztot betöltő jelenlegi miniszterelnök hétfőn azzal nyitotta meg a meghallgatását, hogy bocsánatot kért a kormány intézkedései miatt veszteségeket szenvedett családoktól. Amikor a meghallgatás elején arról kérdezték, hogy mi van az eltűnt a WhatsApp-üzenetekkel, azt mondta, hogy telefoncsere közben elvesztek, hozzátéve, hogy soha nem volt „kifejezetten aktív felhasználója” az alkalmazásnak.
Azt mondta, hogy ha én lettem volna a helyében, minden beszélgetést vagy eszmecserét hivatalosan rögzítettek volna a köztisztviselőim, ahogy az elvárható volt. A miniszterelnök a Covid-19 idején működő kabinet legújabb tagja, akit meghallgatnak a folyamatban lévő vizsgálat részeként. A múlt héten Boris Johnson volt miniszterelnök védte akkori tetteit, és bírálta a Partygate botrány „drámai” köntösbe bújtatását.
„Csak azzal akartam kezdeni, hogy mennyire sajnálom” – mondta a miniszterelnök. „Sokat gondolkodtam ezen az elmúlt néhány évben, és fontos, hogy megtanuljuk a leckéket, hogy a jövőben jobban felkészülhessünk” – mondta Sunak, és megígérte, hogy „a konstruktív őszinteség jegyében” fog tanúskodni.
Rishi Sunak elmondta, hogy figyelmeztette Boris Johnsont az első lockdown hatásaira, de azt mondta, hogy a döntéshozatal során nem volt „összetűzés” a közegészségügy és a gazdasági vezetők között. Sunak úr szerint a kormány gyorsan cselekedett a tudományos tanácsok alapján. A járvány idején a pénzügyminisztersége során azt mondta, hogy Boris Johnsonnak a Covid-intézkedésekkel kapcsolatos döntéseknek ő csak a pénzügyi hatásaival kapcsolatban adott tanácsot.
Azt mondta: „Az egyik fontos érv, amelyet a kezdetektől fogva felhoztam, az volt, hogy bizonyosodjunk meg arról, hogy közösen a miniszterelnökkel együtt mérlegeljük a meghozott döntéseink hatásait” – mondta Sunak.
Sunakot most sokan azzal vádolják, hogy akadályozta a fertőzések visszaszorítását célzó korlátozásokat azzal az indokkal, hogy azok károsítanák a gazdaságot.
Arra a kérdésre, hogy volt-e lehetősége arra, hogy az akkori miniszterelnök számára világossá tegye a Covid-korlátozásokkal kapcsolatos véleményét, Sunak azt mondta: „Általánosságban véve mindig is úgy éreztem, hogy megtehetem. Az igazat megvallva, valószínűleg többet láttam a miniszterelnököt, mint a saját feleségemet ebben az időszakban.”
„Sok ember volt az asztal körül” a korai üléseken, és a kormány nagyrészt a Vészhelyzetek Tudományos Tanácsadó Csoportja (Sage) tanácsa szerint járt el a beavatkozásokkal kapcsolatban. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a kormány intézkedéseit nem a gazdasági szempontok vezérelték.
Rishi Sunak azt mondta, hogy „a szomszédság és a közös kert miatt előfordult”, hogy ő és Boris Johnson kötetlen beszélgetéseket folytattak, de ragaszkodott hozzá, hogy minden döntést formális kereteken belül hoztak meg. A miniszterelnök kijelentette, hogy pénzügyminiszterként „alkotmányos felelőssége volt” annak biztosítása, hogy Boris Johnson ismerje a lezárások pénzügyi hatásait.
Rishi Sunak azt is hozzátette, hogy a világjárvány egyik legfontosabb tanulsága az, hogy a kulcsfontosságú döntések rossz és időszerűtlen adatok alapján születtek. A miniszterelnököt arról is kérdezték, hogy kellően megvizsgálták-e az első lockdown elrendelésére vonatkozó döntést. Erre azt mondta, hogy a dolgok „nagyon gyorsan” történtek, és Sage tanácsát követve „lényegében csak azonnal cselekedtünk”.
Rishi Sunak megvédte Boris Johnson Covid-járvánnyal kapcsolatos döntéseit a járvány elején 2020 márciusában és megvédte az Eat Out to Help Out programot is, amelyet 2020 augusztusában ő vezetett be, mondván, hogy munkahelyek megmentésére tervezték, és a kocsmák és éttermek „biztonságos újranyitása” után történt.
„Elsődleges gondom a különösen kiszolgáltatott helyzetű emberek több millió munkahelyének védelme volt” – mondta.
Az adatok, amelyekből dolgozott – tette hozzá Sunak – azt mutatták, hogy ha a kormány nem tesz valamit, annak „pusztító következményei” lennének a vendéglátóiparban dolgozók számára. Azt is hozzátette, hogy a terveket egy hónappal a bevezetésük előtt javasolták így a tanácsadók ez idő alatt bármikor megtámadhatták volna…
A Downing Street 10. és a kabinet állítólagos „működési zavarairól” is kérdezték a volt pénzügyminisztert, aki erre azt mondta, hogy mindkét irodával folyamatos kapcsolatban volt és neki minden „jónak tűnt”. Forrás