Az orosz állami irányítású földgázszolgáltató, a Gazprom a Moszkva és Nyugat-Európa közötti energiaháború súlyos eszkalációját váltotta ki pénteken, amikor bejelentette, hogy a Nord Stream 1 vezeték határozatlan ideig zárva marad, ami növeli az áramszünetek és a gazdasági zűrzavar valószínűségét az egész kontinensen.
A döntést Európa-szerte azonnal elítélték az országok, de a düh ellenére a Gazprom döntése csak fokozza a félelmet, miszerint Európa, amely régóta az orosz energiára támaszkodott, nagyon kemény tél elé néz, amely valószínűleg magában foglalja az energiafelhasználás limitálásának és az egyre bénítóbb áremelkedéseknek a lehetőségét.
Az 1200 kilométeres (745 mérföldes) víz alatti gázvezetéket, amely a Balti-tenger alatt, Szentpétervár mellett megy Németország északkeleti részébe, szombaton kellett volna újranyitni, miután több napig tartó karbantartási munkálatok miatt zárva volt.
A kritikusok által régóta az orosz külpolitika eszközének tekintett energiaóriás azonban a közösségi médiában bejelentette, hogy a naponta akár 170 millió köbméter gázt szállító vezeték határozatlan ideig le lesz zárva, mert a mérnökök felfedeztek egy olajszivárgást. A Gazprom a közösségi média felületein közölte, hogy a szivárgást egy létfontosságú turbinában fedezték fel, és további „meghibásodásokat” azonosítottak. Azt nem közölték, hogy a gázvezetéket mikor tervezik újra üzembe helyezni.
A Gazprom azt is állította, hogy figyelmeztetést kapott az orosz ipari biztonsági felügyelettől, hogy a szivárgások „nem teszik lehetővé a gázturbinás motor biztonságos, problémamentes működését”. „Ezzel kapcsolatban szükséges a megfelelő intézkedések megtétele és a … gázkompresszor egység további működésének felfüggesztése…” – közölte a társaság.
Az elmúlt hetekben egyébként a Nord Stream 1 kapacitásának mindössze 20 százalékán üzemelt.
Az Európai Bizottság főszóvivője, Eric Mamer elmondta, hogy a csővezeték határozatlan időre történő lezárására vonatkozó döntés „hamis ürügyből” született, és ez bizonyítja a Gazprom „megbízhatatlanságát”. Hozzátette, hogy ez újabb „bizonyítéka Oroszország cinizmusának”.
Oroszország februári ukrajnai inváziója óta az európai országok alternatív gázforrások keresésén fáradoznak. Sokan vásároltak drága cseppfolyósított gázt, amely hajón érkezik Katarból, míg Norvégiából és Azerbajdzsánból további szállítmányok érkeztek vezetéken.
Az orosz gázóriás pénteki bejelentése néhány órával azután érkezett, hogy a G7 pénzügyminiszterei megállapodtak az orosz olaj és kőolajtermékek globális árplafonjáról. A felső határt az orosz eredetű nyersolajat és kapcsolódó termékeket szállító hajók számára a megengedett ár feletti szolgáltatások – például a biztosítás és a finanszírozás – betiltásával hajtják végre.
A felső határt „kifejezetten arra találták ki, hogy csökkentse az orosz bevételeket és Oroszország azon képességét, hogy finanszírozza háborúját, miközben korlátozza az orosz háborúnak a globális energiaárakra gyakorolt hatását”.
A történtek fényében a gázárak újabb brutális emelkedése is bekövetkezhet, milliókat szegénységbe taszítva ezzel. Az energiaválság már így is sok olyan országot is érint, amelyek alapvetően nem támaszkodnak az orosz gázra, köztük az Egyesült Királyságot is. A szakértők milliókat fenyegető „katasztrófára” figyelmeztettek Nagy-Britanniában, miközben a kormányt arra sürgették, hogy azonnal dolgozzanak ki tervet a háztartások és vállalkozások megvédésére a közelgő válságtól. Forrás