Mától hivatalosan is a Reform UK a legnagyobb párt Nagy-Britanniában: kezdhetnek aggódni az angliai magyarok és az EU bevándorlók?

A Reform UK hivatalosan is Nagy-Britannia legnagyobb politikai pártjává vált tagsági létszám alapján, megelőzve a Munkáspártot. Nigel Farage pártelnök szerint ez egy történelmi fordulópont, és egyértelmű jele annak, hogy „a kétpárti politika kora véget ért”.

Mától hivatalosan is a Reform UK a legnagyobb párt Nagy-Britanniában: kezdhetnek aggódni az angliai magyarok és az EU bevándorlók?

Kiszivárgott adatok szerint a Munkáspártnak jelenleg kevesebb mint 250 ezer tagja van, míg a Reform UK saját közlése alapján közel 269 ezer fővel rendelkezik. A számokat a Munkáspárt nem vitatta.

play-sharp-fill
További információért kattints ide

Farage így reagált az adatokra:
„Ahogy egy ideje sejtettük, a Reform mára Nagy-Britannia legnagyobb politikai pártja lett. Ez hatalmas mérföldkő számunkra. A kétpárti politika kora véget ért.”

Súlyos csapás a Munkáspártnak

A fejlemény különösen kellemetlen Sir Keir Starmer számára, akinek pártja az idei év nagy részében már a közvélemény-kutatásokban is a Reform mögött szerepelt. A Reform UK támogatottsága jelenleg közel 30 százalék, mintegy 10 százalékponttal megelőzve mind a Munkáspártot, mind a Konzervatívokat.

Februárban még arról szóltak a hírek, hogy a Munkáspártnak 309 ezer tagja van, ám a most kiszivárgott adatok szerint ez a szám jelentősen visszaesett. Amikor Starmer 2020-ban átvette a párt vezetését, a Labour több mint 500 ezer fizető taggal rendelkezett, ezzel Európa legnagyobb politikai pártja volt. A tagság csökkenése részben Jeremy Corbyn távozásához köthető, akinek új pártja, a Your Party, már 50 ezer tagot számlál.

A Munkáspárt továbbra is szigorúan kezeli tagsági adatait, azokat még a párt legfelsőbb döntéshozó testületével, a Nemzeti Végrehajtó Bizottsággal sem osztják meg rendszeresen, a szivárgások elkerülése érdekében. Egy pártszóvivő mindössze annyit közölt: az adatokat az éves jelentésben hozzák nyilvánosságra, folyamatos tájékoztatást nem adnak.

Vezetőváltási találgatások

A gyenge közvélemény-kutatási eredmények és a költségvetést megelőző politikai káosz nyomán egyre több találgatás lát napvilágot Sir Keir Starmer esetleges leváltásáról. Potenciális kihívóként emlegetik Wes Streeting egészségügyi minisztert, Angela Raynert, Andy Burnham manchesteri polgármestert, valamint Shabana Mahmood belügyminisztert és Ed Miliband energiaügyi minisztert.

A Downing Street nemrég jelezte: Starmer nem hátrálna meg egy belső kihívás esetén sem – ez azonban inkább tovább erősítette a spekulációkat.

Reform UK és a pártrendszer átalakulása

A Reform UK már tavaly karácsonykor megelőzte a Konzervatív Pártot tagságban. A toryknak jelenleg mindössze 123 ezer tagjuk van. Az elmúlt hónapokban több látványos átigazolás is történt, köztük Sir Jake Berry volt pártelnök, Nadine Dorries korábbi miniszter és Danny Kruger parlamenti képviselő csatlakozott a Reformhoz. Legutóbb Ben Bradley volt konzervatív képviselő is bejelentette átlépését.

Közben más pártok is erősödtek: a Zöldek tagsága október óta 126 ezerről 180 ezerre nőtt, míg a Liberális Demokraták 83 174 taggal enyhe visszaesést mutatnak.

Miért lehet mindez aggasztó az angliai magyarok és más bevándorlók számára?

A Reform UK megerősödése különösen nyugtalanító lehet a Nagy-Britanniában élő magyarok és más bevándorlók számára. Nigel Farage az elmúlt hónapokban többször is kemény, bevándorlásellenes nyilatkozatokat tett, amelyek túlmutatnak az illegális migráció kérdésén.

Farage nyíltan beszélt arról, hogy felülvizsgálná az EU-s állampolgároknak járó szociális támogatásokat, szigorítaná a jogosultságokat, és alapjaiban változtatná meg azt, ahogyan az állam a külföldi munkavállalókhoz viszonyul. Több megszólalásában az is elhangzott, hogy szerinte „túl sok bevándorló terheli a rendszert”, függetlenül attól, hogy dolgoznak-e vagy adót fizetnek-e.

Ez a retorika hosszabb távon bizonytalanságot kelthet azok körében, akik évek, sőt évtizedek óta élnek és dolgoznak az Egyesült Királyságban. Az angliai magyar közösség jelentős része kulcsfontosságú ágazatokban – egészségügy, vendéglátás, építőipar, logisztika – dolgozik, mégis könnyen válhat politikai célponttá egy olyan közbeszédben, amely egyre inkább a „külföldiek” visszaszorítására épül.

A Reform UK előretörése ezért nem csupán pártpolitikai kérdés, hanem olyan fejlemény, amely közvetlen hatással lehet a bevándorlók mindennapi biztonságérzetére, jogaira és hosszú távú jövőjére Nagy-Britanniában. Az angliai magyarok számára különösen fontos lehet a következő időszakban figyelemmel kísérni a politikai változásokat – mert ami ma még csak retorika, az holnap már konkrét intézkedések formájában is megjelenhet.   Forrás