"Lenyűgöző": Sikerült egy migránst kitoloncolni Franciaországba a Starmer-féle „egy be, egy ki” megállapodás keretében

Megkezdődtek a deportálások Franciaország felé Sir Keir Starmer új „one in, one out” (egy be, egy ki) migrációs megállapodása alapján. A brit belügyminisztérium csütörtökön reggel jelentette be, hogy az első migránst – egy Indiából származó férfit, aki augusztusban érkezett csónakkal az Egyesült Királyságba – Párizsba szállították a Heathrow repülőtérről.

"Lenyűgöző": Sikerült egy migránst kitoloncolni Franciaországba a Starmer-féle „egy be, egy ki” megállapodás keretében

A hír jelentős politikai visszhangot váltott ki, mivel a kormány három napon keresztül sikertelenül próbálta végrehajtani az első kitoloncolásokat. A mostani deportálás így szimbolikus mérföldkőnek számít a pilot programban, amely 2026 júniusáig tart.

play-sharp-fill
További információért kattints ide

Hogyan működik az „egy be, egy ki” rendszer?

A megállapodás értelmében az Egyesült Királyság visszaküldi Franciaországba azokat, akik illegálisan, kis csónakokon érkeznek a La Manche csatornán keresztül. Cserébe a britek fogadnak olyan migránsokat, akik hivatalosan Franciaországból kérnek menedéket.

Francia tisztviselők a hírek szerint kérték, hogy indiai állampolgárt vegyenek át először, mivel Franciaországnak van érvényben visszafogadási egyezménye Indiával.

Politikai feszültségek és bírósági csaták

A deportálás végrehajtása nem volt zökkenőmentes:

  • Kedden este a Legfelsőbb Bíróság ideiglenes intézkedést hozott egy 25 éves eritreai férfi ügyében, megakadályozva, hogy őt másnap reggel Párizsba küldjék.

  • Több migráns is jogi úton támadta meg kitoloncolását, főként modernkori rabszolgaságra és emberkereskedelemre hivatkozva.

  • A belügyminiszter, Shabana Mahmood erre reagálva bejelentette: gyorsított felülvizsgálatot indítanak a modern rabszolgaságról szóló jogszabályok kapcsán, hogy elkerüljék a „rosszhiszemű, utolsó pillanatban benyújtott” kereseteket.

Ezzel szemben Eleanor Lyons, az Egyesült Királyság független emberkereskedelem-ellenes biztosa élesen bírálta Mahmood kijelentéseit, mondván, azok életeket sodornak veszélybe.

A kormány és az ellenzék szembenállása

  • Shabana Mahmood belügyminiszter:
    „Ez egy fontos első lépés a határaink biztosításában. Világos üzenetet küldünk: ha illegálisan érkezel az Egyesült Királyságba, vissza fogunk küldeni.”

  • Chris Philp, árnyék-belügyminiszter (konzervatív):
    „Amióta a Munkáspárt bejelentette a megállapodást, 9 909 illegális bevándorló kelt át a Csatornán. Most egyetlen kitoloncolást kellene ünnepelnünk? Ráadásul nem tudjuk, önkéntes volt-e a távozás, mennyibe került az adófizetőknek, és pontosan hány embert veszünk át Franciaországból.”

Az ellenzék szerint a kormány túl gyenge ahhoz, hogy valóban kézben tartsa a határokat, míg a Munkáspárt azt hangsúlyozza, hogy a folyamat időigényes, de a cél a rendszeres kitoloncolások elindítása.

Civil szervezetek aggályai

A Detention Action nevű jogvédő szervezet jelenleg 28, a program keretében őrizetben lévő migránst támogat. Közülük négy főnek ezen a héten lett volna kitoloncolási dátuma, de mindegyik ügyet elhalasztották vagy törölték. A szervezet szerint a 28 személy közül heten emberkereskedelem áldozatának minősülhetnek, mégis csak egyet irányítottak át hivatalosan támogatásra.

A Freedom from Torture civil szervezet képviselője, Kolbassia Haoussou így reagált Mahmood szavaira:
„Mint kínzás túlélője, pontosan tudom, mennyire káros az, ha valaki lekicsinyli a későn előterjesztett menekültkérelmeket. Az embereket nem a rosszhiszeműség, hanem a félelem és a trauma hallgattatja el.”

Mi következik?

A belügyminisztérium szerint a deportálások folytatódnak, és a következő napokban további migránsokat küldhetnek Franciaországba. Ezzel párhuzamosan a francia hatóságok is megkezdik azoknak a kérelmezőknek az átküldését az Egyesült Királyságba, akik hivatalos csatornákon keresztül kaptak engedélyt a belépésre.

A pilot program sorsa azonban nagyrészt azon múlik, hogy a bíróságok és a jogvédők mennyire tudják lassítani vagy akadályozni a folyamatot – ami egyre inkább a brit belpolitikai viták középpontjába kerül.

Ez a téma kiemelt figyelmet kap, mivel a migráció és a határvédelem az egyik legérzékenyebb és legmegosztóbb kérdés a brit közéletben – és különösen fontos azoknak a magyaroknak is, akik Angliában élnek, dolgoznak, és közvetlenül érzékelik a politikai döntések mindennapi hatásait.  Forrás