Bár az Egyesült Királyságban sokan a királyi családot gondolják az ország legfelsőbb hatalmának, néha az emberek elgondolkoznak azon, hogy ez mit is jelenthet pontosan, és vajon meddig terjed a hatalmuk, főleg magáé a királynőé.
Vegyük például a legutóbbi, hatalmas felháborodást okozó eseményeket Boris Johnson és a konzervatív kormány viselkedése körül. Mivel az utóbbi időben rengetegen felszólították Mr. Johnsont, hogy mondjon le, miután kiderült, hogy rendszeresen megsértette saját kormánya lockdown szabályait, és számos titokban szervezett bulinak híre ment (köztük egy pont a Fülöp herceg temetése előtti este történt, miközben II. Erzsébet királynő egyedül gyászolt a Covid-irányelveket követve), ezen történések hallatán felmerül a kérdés, hogy milyenek a tisztviselők és a királynő közötti hatalmi erőviszonyok.
Elbocsáthatja-e a királynő az aktuális miniszterelnököt?
Technikailag igen, a királynő kirúghatja a miniszterelnököt, de hihetetlenül kicsi a valószínűsége, hogy ez megtörténik. A királynőnek politikailag semlegesnek kell maradnia, és csak akkor kell politikai ügyekben részt vennie, amikor alkalmanként találkozik a miniszterelnökkel. Az általános választásokat követően az uralkodó az aki kinevezi a miniszterelnököt, aki az alsóház többségének bizalmát megszerzi.
Mivel az Egyesült Királyság alkotmányos monarchia, az uralkodói hatalmak többsége ceremoniális jellegű, és a legtöbb ügyben a kormány dönt, azonban elvileg a királynő leválthat egy miniszterelnököt igen szélsőséges esetben. A miniszterelnök felmentésére – akárcsak a parlament feloszlatására vagy felfüggesztésére – akkor van szükség, ha a törvényhozás elképzelései túlzott mértékben eltérnek a nemzet kívánságaitól.
Utoljára 1834-ben menesztett miniszterelnököt az Egyesült Királyságban az uralkodó. Akkor IV. Vilmos király 1834-ben elbocsátotta Lord Melbourne-t a Whig-kormányzatból, és felkérte Sir Robert Peelt, hogy helyette ő alakítson kormányt.
Hogyan lehet még meneszteni egy miniszterelnököt?
Miniszterelnököt a saját kormánya is meneszthet, ha a képviselők bizalmatlansági indítványt nyújtanak be ellene. Ha elfogadják a bizalmatlansági indítványt – ami azt jelenti, hogy a képviselők megszavazzák a bizalmatlansági indítványt –, akkor a parlamentnek 14 napon belül bizalmi szavazást kell elfogadnia ugyanazon, vagy egy másik kormány irányában, ellenkező esetben új parlamenti választásokat kell tartani. Az új választások kiírásának elkerülése érdekében a hatalmon maradni szándékozó kormánynak bizalmi szavazást kell tehát nyernie. Forrás