Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a lezuhant londoni járat, az Air India Boeing 787-8 Dreamliner múlt heti katasztrófáját kettős hajtómű-meghibásodás okozhatta – egy rendkívül ritka technikai hiba, amely több mint 270 ember életét követelte.
A csütörtöki tragédia India történetének egyik legsúlyosabb repülőgép-szerencsétlensége volt az elmúlt évtizedben.
Csak 450 lábnyi emelkedés után zuhant le a gép
A The Times értesülései szerint a Dreamliner alig 450 lábnyi magasságig tudott emelkedni, mielőtt irányíthatatlanná vált és egy lakóövezetbe zuhant. A vizsgálatok során előkerült videófelvételek és az előzetes adatok alapján valószínűsíthető, hogy mindkét GEnx típusú General Electric hajtómű végzetesen alacsony teljesítményt produkált közvetlenül a felszállás után.
Az Indiai Polgári Légiközlekedési Hatóság (DGCA) vasárnap sürgősségi műszaki ellenőrzéseket rendelt el az országban üzemelő Boeing 787-eseken, különös tekintettel az üzemanyag-ellátó rendszerekre, elektronikus hajtómű-vezérlőkre és más kulcsfontosságú egységekre.
Temetések és DNS-azonosítások – több mint 80 áldozatot azonosítottak
Ahmedábádban megkezdődtek a gyászszertartások. A hatóságok eddig 80 áldozatot azonosítottak DNS-vizsgálatok segítségével. A gépen 242 ember tartózkodott, akik a londoni Gatwick repülőtér felé tartottak. A tragédia során legalább 29 ember a földön is életét vesztette.
Mi történt a felszállás után?
A gép helyi idő szerint 13:39-kor szállt fel Ahmedábádból.
Néhány másodperccel később „Mayday” vészjelzést adott le a pilóta, és ezek voltak az utolsó szavai a becsapódás előtt:
„Thrust not achieved… falling… Mayday! Mayday! Mayday!”A torony későbbi hívásaira azonban nem érkezett válasz.
Kevesebb mint egy perccel a felszállás után megszakadt a jel a FlightRadar24 szerint.
Kicsivel később a gép becsapódott a Byramjee Jeejeebhoy Orvosi Főiskola kollégiumának tetejébe, ahol diákok ebédeltek.
A becsapódás és annak következményei
A repülőgép egy hatalmas tűzgolyóvá vált, miután eltalálta az épületet. A helyszíni felvételeken füstfelhők, megperzselt falak, repülőgép-darabok és étkezés közben hátrahagyott ebédes tálcák láthatók.
A feketedobozokat – a repülési adatrögzítőt és a pilótafülke hangrögzítőjét – megtalálták, és már elkezdték az adatok kiértékelését az Indiai Légiközlekedési Balesetvizsgáló Hivatal szakemberei. A cél, hogy megtudják:
milyen műszaki beállítások voltak érvényben,
milyen kommunikáció zajlott a pilóták között.
Mi okozhatta a balesetet?
A vizsgálat jelenlegi állása szerint több tényezőt is vizsgálnak:
hajtómű-meghibásodás,
hibás fékszárny beállítások,
a futómű nyitva maradása a felszállás után.
A madárral való ütközés lehetőségét kizárták. Egy 59 másodperces biztonsági kamera felvétel mutatja, ahogy a gép elrugaszkodik a kifutópályáról, de nem tud magasságot nyerni, farokkal lefelé kezd süllyedni, mielőtt becsapódna. A videón nem látható füst vagy tűz a hajtóműveknél a becsapódás előtt.
Hőhullám is közrejátszhatott
A csütörtöki napon 40 Celsius-fok feletti hőmérséklet uralkodott Ahmedábádban. A forró, ritkább levegő miatt a gépnek nagyobb tolóerőre és helyes fékszárny beállításokra lett volna szüksége, hogy megfelelő felhajtóerőt generáljon. Egyes szakértők szerint ilyen körülmények között nem megfelelő fékszárny pozíció is megakadályozhatja a felszállást, különösen teljes terhelés mellett.
Nem a pilóta hibázott – állítják szakértők
Prof. Richard Curran, a londoni City Egyetem fenntartható légiközlekedési tanszékének vezetője szerint a pilóták egyértelműen műszaki problémát jelentettek, ami kizárja a pilótahibát:
„A pilóták meghibásodást jeleztek, tehát technikai hibáról volt szó. Ez nem emberi mulasztás volt” – fogalmazott.
A brit AAIB, valamint amerikai és indiai szakértők jelenleg is a helyszínen dolgoznak, hogy fényt derítsenek a baleset okára.
Összegzés
A vizsgálat jelenleg is tart, de a szakértők egyre inkább arra hajlanak, hogy a katasztrófát egy dupla hajtómű-meghibásodás okozhatta – egy olyan esemény, amely rendkívül ritka a modern repülés történetében. A repülési adatok és a pilótafülke rögzített kommunikációja kulcsszerepet játszik majd a végleges ok feltárásában. Forrás