Alapvető változások fognak beállni abban, ahogyan az emberek bankolnak, kezelik és költik a pénzüket a digitális világban. A törvényi változások, valamint az Open Banking rendszer bevezetése lehetővé teszi majd az embereknek, hogy ne csak a bankjuk, hanem más cégek is hozzáférhessenek a pénzügyi adatainkhoz. Emellett fontos változás az is, hogy egy Uniós szabályozás értelmében mostantól nem számolható el extra költség a fogyasztók/vásárlók felé kártyás fizetés esetén.

A szervezők azt mondják, hogy ezáltal az embereknek lehetőségük lesz jobb ajánlatokat és megállapodásokat kapni, például olcsóbb lehet a hiteltúllépés és gyorsabb az utalási folyamat. Persze a szakértők figyelmeztettek, hogy ez az új rendszer csalásokat is lehetővé tesz, így nem árt továbbra is odafigyelni.

Hogyan is működik a dolog? A bankok és takarékszövetkezetek természetesen nyomon követik és megőrzik a pénzügyeinkkel kapcsolatos tranzakciókat. Ezeket mostantól kötelesek kiadni bejegyzett vállalkozásoknak, amennyiben az ügyfél engedélyt ad rá. Csak akkor tagadhatja meg ezt a kérést, ha valamilyen csalást vagy jogosulatlan felhasználást sejt.

Az ötlet emögött az, hogy az appok és online szolgáltatások a pénzügyek átnézésének köszönhetően kedvezőbb és személyre szabottabb ajánlatokkal tudnak előállni. Ezalatt értsünk jobb hitelfeltétleket, vagy egy nekünk jobban megfelelő bankkártyát.

Jelenleg a 9 legnagyobb bank közül 4 áll készen a rendszer bevezetésére, a többieknek még 6 hetük van rá. Az elemzők szerint idővel az Open Bankingnek köszönhetően a fogyasztók magatartása is jelentősen meg fog változni.

Persze vannak aggályok is, hiszen sokan próbálhatják majd meg bejegyzett cégeknek kiadni magukat, és ha ezt nem tudják időbe felfedezni, akkor félő, hogy el tudják lopni a fogyasztók pénzét. A hackerek is megtámadhatják a rendszert, habár a bankoknak bizonyítaniuk kell a rendszer bevezetése előtt, hogy a biztonsági szintjük megfelel az elvártaknak. „Az Open Banking lehetőséget ad a fogyasztóknak, hogy szabadabb kezet kapjanak pénzügyeik felett, azonban természetesen potenciális veszélyekkel is jár biztonsági és adatvédelmi szempontból.”

Emellett fontos változás még, hogy január 13-tól betiltották a bankkártyás tranzakciókért felszámolt extra díjakat. Így ha mostantól online veszünk valamit, mondjuk repjegyet, akkor nem számolhatnak fel ezért plusz költséget, sőt akkor se, ha egy kis boltban vásárolunk kártyával.

A hírek szerint leginkább az utazási cégek sürgették a változást, hiszen a már említett online repjegy foglalásért sokáig horribilis összegeket kellett fizeti. De házhoz szállítós oldalak, vagy akár kormányzati szolgáltatások is felszámoltak extra költséget eddig a kártyás fizetésért. Ezt fogják most várhatóan betiltani.

Azonban félő, hogy emiatt azok a szolgáltatók, akik ezzel extra bevételt szereztek, most árat emelnek. Azonban a változás kiharcolói szerint a fogyasztók még így is sokkal jobban fognak járni. Hozzá kell tenni azonban, hogy nem minden hozzáadott költség fog eltűnni ezzel az új rendelettel; például a mozik még mindig elszámolhatják a foglalási költséget, vagy a légitársaságok azt, hogy helyet választunk magunknak. Egyes étel-kiszállítós oldalak máris beépítették ezt az összeget mint „szolgáltatás díját”, ami a szakértők szerint kifejezetten immorális.

A cégeknek eddig is jogukban állt megtagadni a kártyás fizetést, de az kérdéses, hogy ennek az új intézkedésnek a hatására többen fogják-e ezt megtenni. Az új rendszert a kereskedelmi felügyelők hivatottak majd ellenőrizni, amennyiben bejelentés érkezik egy vállalkozás ellen, azonban mivel jelentősen csökkentették ezeknek a szerveknek a támogatását az utóbbi időben, kérdéses, hogy lesz-e elég ember, aki ezt megtegye.

Azt is érdemes hozzátenni, hogy ennek a díjnak a törvényi eltörlése egy Uniós szabályozás, így felmerül, hogy mi lesz akkor a kilépés után. Nem kell aggódni – a szabályt beépítették a brit törvényekbe is, így 2019 után is érvényben marad majd.   Értesülj az angliai hírekről azonnal, facebookon való keresgélés nélkül: katt alul a csengő ikonra, majd a csatlakozásra    Forrás