Keir Starmer brit miniszterelnök határozottan megvédte döntését, hogy az Egyesült Királyság nem vett részt az Egyesült Államok és Izrael hétvégi, Irán elleni légicsapásaiban. A kormányfő reagált Donald Trump bírálatára, aki „nagyon csalódott” volt a britek álláspontja miatt. Starmer hangsúlyozta:
„Trump elnök kifejezte egyet nem értését a döntésünkkel kapcsolatban, de az én kötelességem az Egyesült Királyság nemzeti érdekeit szem előtt tartani. Ezt tettem, és kiállok mellette.”
Trump: „Túl sokáig hezitált”
Trump a The Telegraphnak adott interjúban azt állította, hogy Starmer „túl sokáig” habozott, mielőtt engedélyezte volna brit katonai bázisok használatát az Irán elleni műveletekhez. Az amerikai elnök szerint ilyen nézeteltérés „valószínűleg még soha nem fordult elő” a két ország között, és úgy vélte, a brit miniszterelnök jogi aggályok miatt késlekedett.
Az Egyesült Királyság korábban nem adott engedélyt arra, hogy az Egyesült Államok a Diego Garcia-i támaszpontról – a Chagos-szigetek térségében – indítson csapásokat, nemzetközi jogi megfontolásokra hivatkozva.
Fordulat: brit bázisok védelmi célú használata
Vasárnap este azonban a brit kormány módosította álláspontját. Starmer bejelentette, hogy az Egyesült Államok korlátozott és kizárólag védelmi célú műveletekhez használhat brit bázisokat.
A döntés hátterében az áll, hogy Irán a térség több országát – köztük olyan Öböl-menti államokat – támadta, amelyek nem vettek részt a korábbi csapásokban. Ezekben az országokban mintegy 300 ezer brit állampolgár tartózkodik, közülük 102 ezren regisztráltak a külügyminisztériumnál.
A brit hatóságok jelenleg minden lehetőséget vizsgálnak, beleértve egy esetleges tömeges evakuálást is.
Dróntámadás a ciprusi RAF-bázis ellen
A politikai vita közvetlen előzménye, hogy dróntámadás érte a ciprusi RAF Akrotiri légibázist. A kifutópályát találat érte, de személyi sérülés nem történt, a károkat „viszonylag korlátozottnak” minősítették. Hamish Falconer közel-keleti ügyekért felelős miniszter hangsúlyozta:
„Az Egyesült Királyság nincs háborúban Iránnal.”
Kiemelte, hogy London tudatos döntést hozott arról, hogy nem vesz részt az első hullámban végrehajtott amerikai–izraeli támadásokban. Ugyanakkor az iráni ballisztikus rakéták, amelyek az Öböl-menti térség felé irányulnak, közvetlen fenyegetést jelentenek brit állampolgárokra és szövetségesekre.
Nem támadó, hanem védelmi szerep
A brit kormány álláspontja szerint az amerikai műveletekhez nyújtott támogatás kizárólag a kollektív önvédelem keretében történik. A cél a rakétaindító állások és tároló létesítmények megsemmisítése, hogy megakadályozzák további támadások indítását.
Starmer hangsúlyozta:
az Egyesült Királyság nem csatlakozik offenzív műveletekhez Teherán ellen,
brit erők nem vesznek részt közvetlen támadásokban,
a döntés összhangban van a nemzetközi joggal.
Fokozódó geopolitikai feszültség
A brit–amerikai viszonyban ritkán tapasztalható nyilvános nézeteltérés rávilágít a közel-keleti konfliktus nemzetközi kihatásaira. Miközben Washington erőteljesebb fellépést sürget, London igyekszik egyensúlyt találni a szövetségi kötelezettségek és a jogi, illetve belpolitikai szempontok között.
A helyzet továbbra is feszült: a térségben állomásozó brit erők készültségben vannak, és a kormány hangsúlyozza, hogy elsődleges célja a brit életek és érdekek védelme, valamint a konfliktus további eszkalációjának elkerülése. Forrás