Egy friss kutatás szerint az Egyesült Királyságban dolgozó átlagembernek 52 éven át kellene félretennie a teljes fizetését – egyetlen pennyt sem elköltve belőle–, hogy bekerüljön a társadalom legfelsőbb rétegébe a gazdagok közé.
A Resolution Foundation nevű agytröszt új jelentése szerint ehhez 1,3 millió font megtakarításra lenne szükség – ez az a határ, ami a brit társadalom középrétegét elválasztja a felső vagyonos osztálytól.
A „Before the fall” című jelentés, amely a brit háztartások vagyoni helyzetét és annak alakulását vizsgálta 2006 és 2022 között, arra figyelmeztet: az országban egyre mélyül az öröklött gazdagság és a társadalmi egyenlőtlenség problémája. A kutatók szerint ma már sokkal inkább a szülők vagyoni helyzete, mintsem a kemény munka határozza meg, ki milyen életszínvonalat ér el.
Rekordvagyon a gazdagoknál, nő a szakadék
A brit Statisztikai Hivatal (ONS) adatai alapján a pandémia idején a nemzeti vagyon új rekordot döntött, és elérte a GDP 7,5-szeresét. Ugyanakkor a leggazdagabb és a legszegényebb háztartások közötti különbség drámaian megnőtt.
Molly Broome, a Resolution Foundation vezető közgazdásza szerint ez a helyzet „kettős aggodalomra ad okot”, mivel a vagyonmobilitás Nagy-Britanniában rendkívül alacsony: aki gazdag családban születik, az jellemzően gazdag is marad, aki pedig szegény, annak kevés esélye van feljebb jutni.
„A vagyonbeli különbségek ma már olyan mértékűek, hogy egy átlagos, teljes munkaidős dolgozó, még ha egész életében félretenné minden keresetét, sem tudná elérni a leggazdagabb réteget” – fogalmazott Broome.
A kor és a lakóhely is számít
A kutatás szerint a 30-as éveikben járók és a 60-as éveikben lévők vagyona közötti különbség több mint kétszeresére nőtt 2006 és 2022 között – 135 000 fontról 310 000 fontra.
A területi eltérések is hatalmasak: míg Délkelet-Angliában az átlagos háztartási vagyon 290 000 font, addig Északkelet-Angliában mindössze 110 000 font.
A jelentés szerint az elmúlt évtizedekben a vagyonnövekedés több mint fele „passzív forrásból” – például az ingatlanárak emelkedéséből – származott, és nem aktív munkából vagy befektetési döntésekből. Ez a folyamat természetesen azokat segítette, akik már eleve rendelkeztek ingatlannal vagy jelentős megtakarítással.
Felmerült a vagyonadó bevezetése
A kutatás nyomán több közgazdász arra figyelmeztetett, hogy a kormány akár vagyonadót is bevezethet, hogy fedezze az államháztartásban tátongó 50 milliárd fontos hiányt – jóllehet a Munkáspárt korábban kizárta az adóemeléseket a választási programjából.
Broome szerint azonban egy ilyen intézkedés nem biztos, hogy a leggazdagabbakat sújtaná:
„A vagyon nagy része ma már az ingatlanokban és a nyugdíjalapokban összpontosul, ezért egy új vagyonadó valószínűleg a nyugdíjasokat és a déli ingatlantulajdonosokat érintené leginkább, nem pedig a szupergazdagokat.”
A brit Pénzügyminisztérium szóvivője szerint az ország adórendszere már most is „erősen progresszív”, és a kormány több lépést is tett annak érdekében, hogy a gazdagok is arányosan járuljanak hozzá a közteherviseléshez. Forrás