Az Egyesült Államok külügyminisztere, Marco Rubio vasárnap figyelmeztette Teheránt, hogy amennyiben megtorlással válaszol az amerikai légicsapásokra, az „a legsúlyosabb hiba lenne, amit valaha elkövettek”. A kijelentés a Fox News-on hangzott el, néhány órával azután, hogy Irán külügyminisztere „veszélyes következményekkel” fenyegette meg Washingtont a nukleáris létesítmények elleni támadások miatt.

A védelmi miniszter, Pete Hegseth tagadta, hogy a „Midnight Hammer” fedőnevű hadművelet célja rendszerbuktatás lett volna. Elmondása szerint a cél Irán nukleáris programjának megbénítása volt, miután a diplomáciai tárgyalások kudarcba fulladtak.
Hegseth a Fordow, Natanz és Esfahan helyszínein végrehajtott bombázásokat „lenyűgöző és elsöprő sikernek” nevezte, és hozzátette: „ezek a csapások súlyosan visszavetették Irán nukleáris kapacitását”.
Trump: „Teljesen megsemmisítettük az iráni nukleáris programot”
Donald Trump korábban bejelentette, hogy az amerikai vadászbombázók „teljesen megsemmisítették” a három kiemelt nukleáris létesítményt. Ezzel az USA közvetlenül beavatkozott az Izrael és Irán közötti konfliktusba – a lépés nemzetközi válságot idézhet elő.
A teheráni vezetés szerint Washington „egy rendkívül nagy vörös vonalat” lépett át, és a támadásokat „megbocsáthatatlannak” minősítették. A kár mértéke egyelőre nem ismert. Irán válaszcsapásokkal fenyeget, miközben az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését kezdeményezte.
Nemzetközi reakciók: Starmer, Farage és a brit kormány egységes támogatása
A brit miniszterelnök, Sir Keir Starmer támogatásáról biztosította Trump döntését:
„Irán nukleáris programja komoly fenyegetést jelent a nemzetközi biztonságra. Soha nem engedhetjük meg, hogy Irán nukleáris fegyvert fejlesszen – az Egyesült Államok lépett, hogy enyhítse ezt a veszélyt.”
Starmer részt vesz majd a NATO hágai csúcstalálkozóján, ahol más vezetőkkel együtt értékelik majd a helyzetet. A brit kormány csak azután értesült a B-2-es bombázók bevetéséről, hogy azok végrehajtották a támadásokat.
A brit üzleti miniszter, Jonathan Reynolds megerősítette: a kormány „aktív tárgyalásokat folytat” a brit állampolgárok kimenekítéséről Izraelből, Iránból és a térség más országaiból. „Ez órák kérdése, nem napoké” – fogalmazott.
Reynolds szerint az iráni kibertámadások állandó fenyegetést jelentenek az Egyesült Királyságra nézve. „Nem telik el hét iráni eredetű támadás nélkül” – mondta, hozzátéve, hogy az IRGC (Iszlám Forradalmi Gárda) betiltása és szankcionálása napirenden van.
Politikai egység a brit parlamentben – de nem mindenki ért egyet mindenben
A Konzervatív Párt több vezető politikusa is támogatásáról biztosította az amerikai lépéseket:
Kemi Badenoch, tory vezető: „Az USA határozottan fellépett egy olyan rezsimmel szemben, amely közvetlenül fenyegeti az Egyesült Királyságot.”
Grant Shapps, volt védelmi miniszter: „Trump most helyesen cselekedett. Irán káoszt szít a Közel-Keleten.”
Nigel Farage, a Reform UK vezetője: „Az Egyesült Államok fellépése helyes. Irán nem juthat nukleáris fegyverhez – Izrael jövője a tét.”
Ugyanakkor Emily Thornberry, a Munkáspárt külügyi bizottságának elnöke élesen bírálta Trump döntését, „súlyos hibának” nevezve azt:
„Az amerikai elnök nem tudja kontrollálni, hogyan fog reagálni Irán. Ez csak egy szélesebb háború kezdete lehet.”
Globális következmények: egyensúlyozás a háború és béke között
Sir Malcolm Rifkind, volt külügyminiszter szerint Trump lépése akár meg is akadályozhatja a közel-keleti nukleáris fegyverkezési versenyt. Arra figyelmeztetett, hogy Szaúd-Arábia, Törökország és Egyiptom is elkezdhetne atomfegyver fejlesztésébe, ha Irán sikerrel járna.
Penny Mordaunt, volt védelmi miniszter hangsúlyozta: „Katonai lépések helyett újra kell gondolni Irán polgári atomprogramját – ha nem lehet megbízni bennük, akkor nem birtokolhatnak ilyen technológiát.”
Az önálló képviselő Zara Sultana szerint azonban a jelenlegi események az iraki háború előzményeire emlékeztetnek. Szerinte az Egyesült Királyság nem lehet „az amerikai imperializmus kiszolgálója”. Forrás


