Ha szeretnénk tudni, mi történik, amikor egy ország kilép az Európai Unióból, talán meg kellene kérdeznünk az inuitokat (azt a népet, akik az olyan sarkvidéki területeket lakják, mint Grönland vagy Alaszka). Grönland az egyetlen ország, amely valaha is kilépett az EU-ból — vagy az Európai Gazdasági Közösségből, amely még 1985-ben történt. A grönlandiak úgy tűnik, jól éldegélnek. Azonban, az egyetlen exportjuk a hal.

brexitcoin-large_trans++OfbQuL7vt0ioTIEx8Tqi0NrxIh4X-3UtybZnoeSids8

Tehát, ugyanez vár-e a szigetország népére is, avagy a pénzügyi helyzetünk szomorú sorsra ítéltetett? Vegyük most sorra azokat a tényezőket, amelyek hatással vannak a pénzügyi helyzetünkre a Brexit árnyékában.

A font

A sterling értéke nagy hatással van az ország gazdaságára, így többek közt a benne lakó angliai magyarok életére is. A népszavazás eredménye óta az árfolyam hatalmasat zuhant, jelenleg egy font 345 forintot ér csak, de ez tovább eshet, és a jelek szerint erre minden esély megvan. Már akkor zuhanásba kezdett, amikor kiderült, hogy az Egyesült Királyság ki akar lépni az EU-ból — elérve az 1985-től napjainkig mért legalacsonyabb szintet.

Mindez azt jelenti, hogy:

  • drágulni fognak a más országoktól vásárolt termékek, szolgáltatások árai;
  • ezért az infláció magasabb lesz;
  • a többi országnak eladott brit termékek pedig olcsóbbakká válnak az adott országok népei számára.

Mit is jelent tehát, mindez a pénztárcánkra nézve? Az angliai magyarok számára a font árfolyamának zuhanása azt is jelenti egyben, hogy ha haza akarnak menni, és pénzt gyűjtenek már egy ideje, akkor tavaly decemberhez képest jelenleg az idáig összegyűjtött pénz forintba átszámolt összértéke közel 25%-ot esett. Ami még rosszabb, hogy ha alacsonyan marad az árfolyam, akkor a megálmodott összeg, amit haza akarunk vinni, lassabban is fog összegyűlni, és itt akár évekről is beszélhetünk. Persze, ha az árfolyam újra felkúszik, akkor ismét nagyobb lesz a vigyor az arcokon.

Jelzálog

A szavazás előtt a kincstár előre jelezte, hogy Brexit esetén a hitelfelvételi költségek 0.7%-1.1%-ot nőhetnek (azon felül, amennyit egyébként is emelkednének). A miniszterelnök szerint, ez akár éves 1000 fontot jelenthet. A kamatlábak emelkedése szintén érinteni fogja azokat, akik albérletben élnek, mivel a főbérlő költségei emelkedni fognak.

Azonban, az attól félve, hogy a Brexit nagyon alacsony gazdasági növekedést fog előidézni, néhány közgazdász azt mondja, hogy a Bank of England csökkenteni fogja a kamatlábakat. Ebben az esetben a lakásbérleti díjak esni fognak. David Tinsley brit közgazdász úgy gondolja, hogy a Bank of England kétszer csökkentheti a kamatlábakat az elkövetkezendő hat hónapban a jelenlegi 0.5%-ról, amely akár elérheti a nullát is.

Házárak

Az IMF arra figyelmeztetett, hogy a Brexit miatt nagyon leesnek majd a házak árai. Ezért várják azt, hogy a jelzálogköltségek növekedni fognak. A kincstár szerint, az ingatlanok árai akár 10%-18%-ot is eshetnek a következő két évben, összehasonlítva azzal, amennyit akkor kellene érniük. Ez jó hír lehet azoknak, akik most először szeretnének házat vásárolni maguknak, de már közel sem olyan jó azoknak, akik nemrég vettek házat maguknak.

A National Association of Estate Agents (NAEA – Ingatlan Ügynökök Nemzeti Egyesülete) szerint, Londont fogja leginkább érinteni az ingatlanárak zuhanása, amely elérheti akár az átlagos 7,500 fontot is az elkövetkezendő 3 év alatt, összehasonlítva azzal amennyi egyébként is lenne ennyi idő alatt. Máshol az árak 2,300 fonttal zuhannak majd. Azonban, mivel egyébként is növekedne az ingatlanok értéke a piacon, így ez tulajdonképpen, egy lassabb ütemű növekedésnek tudható be, mint értékcsökkenésnek. Ha pedig a Bank of Englandet arra kötelezik, hogy csökkentse a kamatlábakat, akkor mindez az előrevetítés téves lesz.

Milyen hatással lehet a Brexit a házárakra?

Év Brexit esetén Akkor, ha az ország az EU-ban maradt volna
2016 £277,600 £278,500
2017 £288,900 £290,800
2018 £300,800 £303,000
London
2016 £533,700 £536,00
2017 £559,300 £564,500
2018 £591,700 £599,200
Forrás: NAEA/ARLA/CEBR

 

Fizetések

Számos szakértő szerint, az EU elhagyásából fakadó gazdasági sokk miatt növekedni fog a munkanélküliség az Egyesült Királyságban. Ez nyomást helyez majd a bérek növekedésére, amelyek a kincstár szerint, 2.8%-4%-al lesznek alacsonyabbak. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos dolgozó 780 fonttal fog kevesebbet hazavinni évente.

web-tumbling-pound-rex

Azonban, ne felejtsük el, hogy az Egyesült Királyság még két évig továbbra is az EU tagja lesz, és nagyon nehéz előre jelezni a gazdasági teljesítményt ez időszak alatt.

Segélyek

Amennyiben, az ország gazdasági növekedése lassabb lesz az EU-n kívül, az azt is jelenti, hogy a kormány kevesebb pénzből gazdálkodhat, amelyet kb. 28-44 milliárd fontra becsülnek 2019-2020-ra. Jóléti célokra a kormány a költségvetésének 28%-át költi, amely mostantól jelentősen csökkenni fog. Ezen kívül, csökkenni fognak az adókedvezmények és a segélyek összegei is.

A National Institute of Social and Economic Research (Nemzeti Szociális és Gazdasági Kutató intézet) szerint, lesznek olyan családok, amelyek akár 2,771 fontot is veszíthetnek egy évben.

A valóságban azonban, a szigetország gazdasági növekedése — és költségvetésének megszorítása — jelentősen attól fog függeni, hogy milyen kereskedelmi megállapodásokat fog kötni, és hogy bent marad-e az Európai Gazdasági Térségben.

Adók

Egy héttel a népszavazás előtt, George Osborne arra figyelmeztetett, hogy az EU-ból való kilépés egyben adóemelkedést is fog jelenteni. Ő 2%-s emelkedésről beszélt az alap adókulcsban — amely jelenleg 20% — és 3%-s emelkedésről a magasabb adókulcsban, amely jelenleg 40%. Beszélt az örökösödési adóról is, amely 5%-vkal fog növekedni (jelenleg 40%).

Sokan úgy gondolják, hogy a kormány ki fogja terjeszteni a megszorításokat a 2020-at követő évekre is. Az Institute of Fiscal Studies szerint, ez akár további két évet is jelenthet. A népszavazás ideje alatt a Vote Leave kampány azt mondta, hogy el akarják törölni a hazai üzemanyagokon lévő 5%-os áfát, amelyet jelenleg az EU kér. Azonban, az egyelőre nem világos, hogy azt hogyan, vagy mikor lehetne kivitelezni.

Nyugdíjak

A népszavazás idején a miniszterelnök azt mondta, hogy az állami nyugdíjak ún. „hármas zár” alá kerülhetnek, ha az ország kilép az EU-ból. Ez az a megállapodás, amely szerint a nyugdíjak legalább a fizetések szintjére, az inflációval arányosan, vagy 2.5%-al nőhetnek évente, attól függően, hogy melyik akkor a legmagasabb. Ismételten, ez akkor történne, ha a gazdaság gyengülne, és csökkenne a nemzeti jövedelem.

Ha a gazdasági teljesítmény romlik, a Bank of England csökkentheti a kamatlábakat. Ez csökkentené a kötvényhozamokat, tehát, aki nyugdíjjárulékot venne ki a bankból, az kevesebb jövedelemre számíthat a pénzéért.

Befektetések és megtakarítások

A kamatlábak bármilyen emelkedése jó hírt jelent azoknak, akiknek vannak megtakarításaik.

Azonban, a kampány ideje alatt, a kincstár vitatta azt, hogy az Egyesült Királyságbeli részvények kevésbé lesznek vonzóak a külföldi befektetők számára, ha az ország kilép az EU-ból, és hogy ezért csökkenne az értékük.

Hosszabb távon, ez semmi esetre sem biztos. A részvények a vállalati profittal arányosan növekednek. A nagy exportőrök hasznot húzhatnak a gyengébb fontból, így a részvényeik értéke növekedhet, amíg az importőrök nyeresége csökkenhet. Ami biztos, az az, hogy lehetetlen előre jelezni a Brexit hosszú távú gazdasági következményeit.

Nyaralás és külföldi utazások

A font gyengülése költségesebbé teszi az EU területén való nyaralásokat. David Cameron elmondása szerint, egy négyfős nyaralás nyolc éjszakára extra 230 fontba fog kerülni a sterling leértékelése miatt.

Mindamellett, a repülőjáratok árai a repülőtársaságokon múlik majd, attól függően, hogy az alapár fontban vagy euróban van-e. Mind az Easyjet, mint pedig a Ryanair vitatja azt, hogy a járatok drágábbak lesznek. Az IAG — a British Airlines tulajdonosa — pedig azt mondta, hogy a Brexit nem lesz hatással a vállalatukra.

Mobil telefonok

A mobilok használata Európában szintén költségesebbé válik majd. Mind a BT, mind pedig a Vodafon azt mondták, hogy az EU-s roaming díjak nem lesznek többé érvényesek. Azonban, valójában a brit kormánynak kell eldöntenie azt, hogy az ország elfogadja-e az EU díjkorlátozásait, avagy sem.   Forrás: www.bbc.co.uk

[addtoany]

Lépj be angliai Facebook csoportunkba (21,000 fő) és kedveld a Hunglia oldalát

[efb_likebox fanpage_url=”https://www.facebook.com/hunglia.magyarok/” fb_appid=”” box_width=”” box_height=”” responsive=”1″ show_faces=”0″ show_stream=”0″ hide_cover=”0″ small_header=”1″ hide_cta=”1″ locale=”hu_HU”]