Sokan azok közül, akik arra szavaztak, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az EU-ból, mára már bánják a tettüket. Ha pedig logikusan elgondolkodnak ezen a kérdésen, arra a következtetésre jutnak, hogy az lenne a legjobb, ha az ország inkább mégis maradna.

160627104328-brexit-british-flags-westminster-overlay-tease

Nagyon nehezen telnek a népszavazás utáni napok. Nemcsak a maradásra szavazóknak, hanem azok számára is, akik a kilépés mellett tették le a voksukat. Hiszen úgy érzik, hogy elárulták őket, ugyanis, egyre több eltitkolt igazság kerül a felszínre.

Láthatjuk, hogy a bizonytalanság máris megviseli a gazdaságot. A pénzügyi piactól és az árfolyamoktól kezdve, hatással lesz a munkahelyekre, megtakarításokra, ezen kívül pedig, az emberek otthonának értékére, amelybe a legtöbben a vagyonukat fektették. Talán ezért sem érné meg a Brexit hosszú távon. Hogy miért is gondolják azt sokan, hogy a Brexit nem fog megtörténni? Összegyűjtöttük az erre vonatkozó indokokat.

Nagy a sajnálat, megbánás

A legtöbb országban van egy alkotmányos egyezmény, amely szerint, ilyen fontos kérdés eldöntésében kétharmados többségre van szükség a törvényhozó testületben vagy a népszavazáson. Itt azonban, alig volt különbség a két szavazat között. 1970-ben, amikor Ted Heath (népszavazás nélkül) léptette be az országot az EU-ba, azt hangoztatta, hogy ezt a britek teljes körű támogatásával tette meg, bár valószínű, hogy ez akkor sem volt meg, mint ahogy most sem teljes az egyetértés ebben a kérdésben. Jó néhány brexites már nagyon sajnálja a tettét, hogy nem a maradás mellett voksolt. Ugyanis, nem akarnak annyi évet várni a bizonytalanságban addig, amíg a Brexit kiforrja magát és az ország gazdasága talpra áll.

Tulajdonképpen, nem is a szavazóknak kellene dönteniük a kérdésben

Egy demokratikus országban élünk, ahol a parlament független. Ez azt jelenti, hogy csak a parlament tudja érvényesíteni a nép akaratát. Hivatalosan önmagában a népszavazás nem elég ahhoz, hogy a britek kilépjenek. David Lammy ötlete, miszerint a parlament dönthet úgy, hogy figyelmen kívül hagyja a népszavazást, kissé túl messzire megy, de az igaz, hogy a parlament dolga az, hogy eldöntse, mi lesz a következő teendő.

Az EU-nak túl sok veszíteni valója van

Bárki is lesz David Cameron utóda, nagyfokú nyomásnak lesz kitéve, hogy ne aktiválja még az 50. cikkelyt. Elképzelhető, hogy abba a kísértésbe esik majd, hogy visszamenjen Brüsszelbe és kedvezményesebb megállapodásokat eszközöljön ki az EU-ból.

Ha lenne egy kis sütnivalójuk — Angela Merkelnek már pedig van —, az EU vezetői látnák a Brexit elterjedésének a veszélyét és valami olyat ajánlanának a briteknek és az Európa szerte jelen lévő euroszkeptikus mozgalomnak, amely felismeri az emberek aggályait, vagyis hogy valamilyen féket vezetnének majd be a bevándorlás kérdésében. Ez, és még az, amit eddig David Cameronnak sikerült elérnie, képezhetnék az alapját egy következő népszavazásnak — Brexit vagy a „New Deal” (új megállapodás).

Az általános választások mindent meg fognak változtatni

Ha lesznek választások, és a munkáspárt bekerül (valószínűleg, az SNP és a Lib Dem támogatásával), valószínűleg, nem akarják majd elhagyni az EU-t anélkül, hogy először ne fordulnának Brüsszelhez egyezségért. Ebben az esetben, nagyon valószínű, hogy egy második népszavazásra kerülne sor, ahol kicsivel bár, de a maradás nyerne.

Mindannyian tudjuk, hogy ha lenne egy népszavazás arról, hogy legyen-e egy második népszavazás, az emberek szeretnének újra, talán másként szavazni. Ezt a parlament tudja, amelyet tovább bonyolít a skót és ír kérdés is, ill. a jelenlegi gazdasái helyzet. Az emberek újra akarnak szavazni, és a politikusoknak kötelességük, hogy ezt megengedjék nekik.

Persze sajnos nem lehet készpénznek venni, hogy maradunk, de a szavazás eredményének közzététele óta a közhangulat is nagyot változott, a Leave kampány legnagyobb alakjain az látszik, mintha nem is számítottak volna a győzelemre, és mindennek a tetejébe még az is kiderült, hogy számos olyan dologot állítottak és ígértek a kampány során, ami hazugság volt.  Forrás: www.independent.co.uk

[fblike]

Ugrás a HuNglia főoldalára