A Fairness Alapítvány új jelentése szerint az Egyesült Királyság leggazdagabb és legszegényebb rétegei közötti vagyonkülönbség közel 50%-kal nőtt kevesebb mint egy évtized alatt. Ennek fő okai a stagnáló bérek és a vagyontárgyak, például az ingatlanok és részvények árainak emelkedése voltak, amelyek az egyenlőtlenségeket a megszorítások időszakában tovább mélyítették.
A jelentés, amely a növekvő egyenlőtlenségek „mélyreható rendszerszintű hatásait” vizsgálja, arra figyelmeztet, hogy ez a jelenség súlyosbítja a társadalmi feszültségeket, a gazdasági stagnálást, a klímaváltozással kapcsolatos cselekvések elmaradását és a demokrácia hanyatlását is.
Az alapítvány új közvélemény-kutatása azt találta, hogy a britek háromnegyede aggodalmát fejezi ki a vagyoni egyenlőtlenség miatt. Ezzel kapcsolatban Sir Keir Starmert, a Munkáspárt vezetőjét nyílt levélben szólították fel, hogy cselekedjen a probléma enyhítése érdekében.
A levélben, amelyet több tucat tudós, jótékonysági és üzleti vezető írt alá, hangsúlyozták, hogy a vagyoni egyenlőtlenség gátolja az új munkáskormány azon célkitűzéseit, amelyek a gazdaság fellendítésére, az NHS reformjára, a bűnözés visszaszorítására, tiszta energia előállítására és az oktatás fejlesztésére irányulnak.
A Fairness Alapítvány vezetője, Will Snell arra hívta fel a figyelmet, hogy a vagyoni egyenlőtlenség a gazdagok és szegények közt az OECD-országok közül jelenleg csak az Egyesült Államokban nagyobb, mint Nagy-Britanniában. A jelentés szerint a leggazdagabb 10% vagyona 48%-kal nőtt 2011 és 2019 között. Míg 2011-ben a leggazdagabb 10% vagyona 7,5 billió font volt, addig a legszegényebb 10% adóssága 12 milliárd fontra rúgott. 2019-re ez az arány 11 billió fontra nőtt, míg a legszegényebbek adóssága 11 milliárd fontra csökkent.
A jelentés hangsúlyozza, hogy a vagyoni egyenlőtlenség súlyos társadalmi és gazdasági kockázatokat rejt magában, amelyek azonnali beavatkozást igényelnek. A kutatás szerint a legnagyobb egyenlőtlenségek az ingatlanok és más vagyontárgyak birtoklásában jelentkeznek, amelyek szűk réteg kezében összpontosulnak. Az adatok szerint a lakosság szegényebbik fele mindössze 9%-ával rendelkezik a nemzet összvagyonának. Ennek következtében a britek közel egynegyede vagy semmilyen vagyonnal nem rendelkezik, vagy adóssággal küzd.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy a politikai vezetők alulértékelik az egyenlőtlenségek által jelentett stratégiai kockázatokat. Ezek nem csupán elméleti veszélyek, hanem már most is érezhetők, és ha nem történik gyors beavatkozás, a következő években tovább növekedhetnek. A kutatás szerint a legtöbb ember tisztában van azzal, hogy a vagyoni egyenlőtlenség nemcsak igazságtalan, hanem súlyos következményekkel is jár, például az állami szolgáltatásokra, a gazdaságra, a demokráciára és a környezetvédelmi célok elérésére nézve.
A növekvő vagyoni szakadék hozzájárul a politikai elidegenedéshez és a társadalmi összetartás gyengüléséhez is, ami további kockázatot jelent a demokrácia stabilitására nézve. A jelentés arra is figyelmeztet, hogy a helyzet még súlyosabbá válhat, ha a politikai és gazdasági döntéshozók nem kezelik időben az egyenlőtlenség növekedésének okait és következményeit. Forrás