A tavalyi Brexit választásokon a kilépéspártiak egyik legfontosabb terve az volt, hogy csökkentsék a nettó migrációt az országban. A legnagyobb feszültséget az országban az jelentette, hogy a 8, 2004-ben csatlakozott országból – Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország és Szlovénia, majd később Románia és Bulgária – tömegesen kezdtek el érkezni az emberek, hogy szerencsét próbáljanak az országban, és dolgozzanak. Ez a helyzet most a Brexit eredményeket követő bizonytalanságban jelentősen megváltozni látszik. Íme, a legfrissebb bevándorlási adatok.
A hosszútávú nettó nemzetközi migráció (ki, és bevándorlás különbsége) 2016-ban a számítások szerint +248 000 fővel növelte az Egyesült Királyságban élők számát, ami 84 ezerrel kevesebb, mint 2015-ben. A bevándorlás 588 000 fő, a kivándorlás 339 000 fő volt. A változás legfőképpen annak köszönhető, hogy nőtt a kivándorlók aránya, 40 ezer emberrel többen mentek el, mint 2015-ben – főként uniós állampolgárok -, de a bevándorlás is 43 ezer fővel alacsonyabb volt.
Az is látható tehát a statisztikákban, hogy jelentősen megnőtt azoknak a nem brit állampolgároknak a száma, akik hazaköltöztek a Brexit utáni bizonytalanságban, a korábbi évi 29 000 emberhez képest 2016-ban 52 ezren választották a hazaköltözést. Az összes ország közül leginkább ez EU8 ország állampolgárai járultak hozzá ezekhez a csökkenésekhez.
A már említett országokból jelentősen kevesebben vándoroltak be, mint eddig, viszont jóval többen mentek haza mint a megelőző évben, így összességében csupán +5000 emberrel növelték az UK népességét 2016-ban, ami a legalacsonyabb arány, mióta csatlakoztak velünk magyarokkal együtt az Unióhoz 2004-ben.
Ennél részletesebb bontás nincs az országokkal kapcsolatban, tehát nem tudjuk, hogy konkrétan Magyarország hogyan járult hozzá a számokhoz. Azonban ha az arányokat nézzük, akkor megsaccolható, hogy körülbelül 3000 magyarral kevesebb magyar ment ki, és 2000-rel több jött haza 2016-ban, mint egy évvel azelőtt.
Mindemellett, bár a kilépéspártiaknak ezek a számok nagy boldogságot jelenthetnek, a YouGov által készített felmérés szerint a választók egy része a népszavazás óta jelentősen változtatott a véleményén – most már a válaszadók 45%-a szerint nem volt jó ötlet a kilépés, és csupán 43%-uk helyesli még mindig a döntést.
Ehhez az is hozzájárulhat, hogy a migráció ilyen mértékű lassulásának köszönhetően még nagyobb mértéket öltött az amúgy is nagy gondot okozó munkaerőhiány. 60 szakmát érint egyre jobban a probléma, és 16 hónapja nem volt ennyi betöltetlen pozíció, közben pedig a munkanélküliségi ráta is négy évtizedes mélyponton van.
Erős jelei vannak tehát annak, hogy a kilépés nem hat túl pozitívan a brit gazdaságra, legalább is rövidtávon egyértelműen nem. Ezt a problémát valószínűleg már a kormány is átlátta, és ezért vettek tervbe egy kifejezetten fiatal uniós állampolgároknak szóló, speciális, 2 éves munkavállalói vízumot. Ettől remélik, hogy a 18 és 30 év közötti EU-s fiatalokat továbbra is el tudják csábítani dolgozni, főleg az olyan alacsony képzettséget igénylő szektorokba, mint a vendéglátás, a szociális ellátórendszer, vagy az építőipar. Az elképzelések szerint ezzel a vízummal a fiatalok egyedül jöhetnének a Királyságba dolgozni, családtagjaikat nem hozhatnák magukkal, és szociális segélyekre lennének jogosultak. Forrás Hirdetőknek: info@hungliaonline.com