2026. május 1-jétől történelmi változások lépnek életbe Angliában az albérleti piacon. Az új Renters’ Rights Act – magyarul nagyjából „Bérlői Jogok Törvénye” – a brit kormány szerint az elmúlt több mint 30 év legnagyobb reformja a magánalbérleti szektorban. A cél hivatalosan az, hogy nagyobb biztonságot és kiszámíthatóságot kapjon az a körülbelül 11 millió ember, aki magánbérleményben él Angliában. A törvény azonban nemcsak a bérlők életét változtatja meg alapjaiban, hanem a főbérlőkét is.
Az új szabályok eltörlik a határozott idejű szerződések jelentős részét, megnehezítik a kilakoltatást, szigorítják a bérleti díj emelésének feltételeit, és új jogokat adnak például a kisállattartással kapcsolatban is.
Megszűnnek a fix idejű albérleti szerződések
Az egyik legnagyobb változás, hogy a jelenlegi 12 vagy 24 hónapos fix bérleti szerződések rendszerét gyakorlatilag megszüntetik. Helyettük úgynevezett „rolling tenancy”, vagyis folyamatos, határozatlan idejű bérleti forma lép életbe. Ez azt jelenti, hogy a bérlő addig maradhat az ingatlanban, amíg szeretne – feltéve, hogy betartja a szerződés feltételeit.
A kormány szerint ezzel megszűnhet az a helyzet, amikor emberek attól félnek, hogy egyik napról a másikra elveszíthetik az otthonukat. Ha a bérlő szeretne elköltözni, két hónapos felmondási idővel teheti meg. Fontos, hogy a jelenlegi szerződések automatikusan átállnak az új rendszerre, tehát a legtöbb bérlőnek nem kell új papírokat aláírnia. A főbérlőknek és ügynökségeknek kötelező lesz tájékoztatót adniuk a változásokról minden bérlő számára.
Sokkal nehezebb lesz kilakoltatni a bérlőket
Az új törvény egyik legfontosabb eleme az úgynevezett „Section 21 no-fault eviction” rendszer gyakorlatilag megszüntetése. Ez volt az a szabály, amely alapján a főbérlő különösebb indok nélkül is kirakhatta a bérlőt. A jövőben ehhez már konkrét jogi indok kell.
Ilyen lehet például:
- ha a tulajdonos el akarja adni az ingatlant,
- ha maga szeretne beköltözni,
- ha a bérlő jelentős tartozást halmozott fel,
- vagy ha rongálás, illetve antiszociális viselkedés történt.
A tulajdonos azonban az első 12 hónapban még ezekre hivatkozva sem küldheti el a bérlőt csak azért, mert el akarja adni a lakást vagy maga költözne be. A szabályozás jelentősen megerősíti a bérlők pozícióját.
Ha a bérlő nem költözik ki a felmondási idő végén, akkor a tulajdonosnak bírósághoz kell fordulnia, ahol bizonyítania kell, hogy a kilakoltatás jogszerű. A bérlő természetesen védekezhet is a bíróság előtt.
Hosszabb felmondási idők és új szabályok
Az új rendszerben a legtöbb esetben négy hónapos felmondási időt kell adni a bérlőnek. Ha jelentős tartozás van – például háromhavi elmaradt bérleti díj –, akkor ez négy hétre csökkenthető. Antiszociális viselkedés esetén a főbérlő akár azonnal bírósághoz fordulhat.
A főbérlői szervezetek szerint ez a rendszer komoly problémákat okozhat, mert az angol bíróságok már most is túlterheltek. A brit igazságügyi minisztérium adatai szerint jelenleg átlagosan 26 hét telik el a kereset beadása és az ingatlan visszaszerzése között. Tíz éve ez még körülbelül 16 hét volt. A kormány emiatt akár 1000 új bírót és törvényszéki alkalmazottat akar felvenni. Sok főbérlő attól tart, hogy a változások miatt tömegesen hagyják majd el az albérleti piacot.
Évente csak egyszer lehet emelni az albérletet
Az új szabályok a bérleti díjak emelését is korlátozzák. A jövőben a tulajdonos évente csak egyszer emelheti a lakbért, és ehhez legalább két hónappal korábban értesítenie kell a bérlőt. Az emelésnek a „piaci árhoz” kell igazodnia, vagyis nem lehet teljesen irreális összeget kérni.
Ha a bérlő szerint túl magas az emelés, akkor egy speciális bírósági fórumhoz fordulhat. Emellett illegálissá válik az úgynevezett „bidding war” rendszer is, amikor több érdeklődő egymásra licitálva próbál megszerezni egy lakást.
A jövőben a tulajdonos nem kérhet többet annál az árnál, amit eredetileg meghirdetett. Ez különösen fontos lehet Londonban és a nagyvárosokban élő magyarok számára, ahol az elmúlt években gyakran elszálltak az albérletárak.
A brit statisztikai hivatal szerint az átlagos havi magánalbérlet Angliában már 1377 font körül jár.
Gyermekesek, támogatást kapók és kisállatosok is új jogokat kapnak
Az új törvény alapján illegális lesz diszkriminálni azokat, akik állami támogatást kapnak vagy gyermeket nevelnek. Ez azt jelenti, hogy a főbérlők és ügynökségek nem írhatják ki automatikusan, hogy „No DSS” vagy „No children”.
Ugyanakkor továbbra is ellenőrizhetik a jelentkezők anyagi helyzetét és referenciáit. Nagy változás jön a kisállattartás terén is.
A főbérlőnek ezentúl komolyan mérlegelnie kell, ha valaki háziállatot szeretne tartani, és nem utasíthatja el „észszerűtlenül” a kérelmet.
Persze vannak kivételek:
- ha más lakónak allergiája van,
- ha túl kicsi az ingatlan,
- ha tiltott állatról van szó,
- vagy ha az épület szabályzata tiltja a kisállatokat.
Mi várható még?
A brit kormány további változásokat is tervez. 2026 későbbi részében létrehozhatnak egy országos nyilvántartást az összes főbérlőről és kiadó ingatlanról Angliában, hogy a bérlők ellenőrizhessék, kitől bérelnek lakást.
Emellett várható egy új Ombudsman rendszer is, ahol a bérlők bíróság nélkül tehetnek panaszt.
A kormány azt is tervezi, hogy kiterjeszti az úgynevezett „Awaab’s Law” szabályait a magánalbérletekre is. Ez kötelezővé tenné például a penész és az egészségre veszélyes problémák gyors javítását.
Az új törvények tehát alapjaiban változtathatják meg az angliai albérletezés világát – és ez több százezer Nagy-Britanniában élő magyart is közvetlenül érinthet a következő években.