Az önkormányzati adók fölötti nagyobb kontrollt sürgetnek brit parlamenti képviselők, mivel szerintük a jelenlegi rendszer, amely nem kapcsolja össze megfelelően a helyi szolgáltatások minőségét az adóteherrel, aláássa a helyi demokrácia alapjait.
A Képviselőházi Lakásügyi, Közösségi és Helyi Önkormányzati Bizottság vizsgálata szerint átmeneti hatásköröket kellene biztosítani az önkormányzatok számára, míg egy átfogóbb reform keretében teljesen átdolgoznák „az Angliában jelenleg használt legigazságtalanabb és leginkább regresszív adórendszert”.
Erősebb önkormányzati hatáskörök: értékbecslés, sávok meghatározása, helyi adók és kedvezmények
A jelentés szerint az egyes önkormányzatoknak jogot kellene adni arra, hogy saját maguk határozzák meg az ingatlanok értéksávjait, újraértékeljék a vagyontárgyakat, meghatározzák az egyes sávokhoz tartozó adómértékeket, és saját kedvezményrendszert alakítsanak ki.
Emellett a jelentés javasolja más fiskális hatáskörök – például turisztikai adó bevezetésének – decentralizálását is, válaszul az évtizedes megszorítások nyomán kialakult egyre súlyosabb pénzügyi nehézségekre.
Angela Rayner miniszterelnök-helyettes is támogatta a pénzügyi decentralizációt, hangsúlyozva, hogy „több hangsúlyt kell helyezni” a központi döntéshozatal helyi szintre történő áthelyezésére.
A bizottság továbbá javasolta, hogy a központi kormányzat által előírt, célhoz kötött finanszírozási korlátokat váltsa fel egy „eredményalapú elszámoltatási rendszer”, amely biztosítja, hogy az önkormányzatok a költségvetésen belül a konkrétan elért eredményekért feleljenek, ne csak a kiadási célok teljesítéséért.
Elavult a mostani rendszer
Az önkormányzati adósávok Angliában továbbra is az 1991-es ingatlanértékek alapján működnek. Az Institute for Fiscal Studies szerint ez a rendszer rendkívül aránytalan: a legdrágább (H sáv) ingatlanok háromszor annyi adót fizetnek, mint a legolcsóbbak (A sáv), miközben az értékük időközben több mint nyolcszorosára nőtt.
A szervezet szerint a council tax így „elavult, önkényes és erősen regresszív az ingatlanértékekhez képest”.
A County Councils Network legutóbbi elemzése szerint, ha az önkormányzatok helyben beszedhetnék és megtarthatnák az adókat, az évi több mint 4 milliárd fonttal növelhetné a közszolgáltatások finanszírozását és felgyorsíthatná a gazdasági növekedést.
Florence Eshalomi, a bizottság munkáspárti elnöke hangsúlyozta:
„Ha az emberek egyre több adót fizetnek, miközben egyre kevesebb szolgáltatást kapnak – például könyvtárak vagy kátyújavítások terén –, az aláássa a helyi demokráciába vetett bizalmat.”
Hozzátette, hogy a pénzügyi nyomás nagy része az olyan kötelező, magas költségű szolgáltatásokból ered, mint a szociális ellátás vagy a speciális nevelési igényű gyermekek támogatása, amelyekre az önkormányzatoknak alig van ráhatása.
„A helyi önkormányzatokat a központi kormányzat fojtogatja, nincs mozgásterük kreatív, hosszú távú, megelőző megoldások kidolgozására, amelyek költséghatékonyabbak lennének.”
Lakásügyi támogatások, helyi ingatlanalap, régiós aggályok
A jelentés bírálja a kormány döntését, hogy befagyasztják a helyi lakássegélyt (Local Housing Allowance), és sürgeti, hogy az önkormányzatok újra jogosultak legyenek új lakásállomány beszerzésére a helyi lakásalap keretében.
A Local Government Association (LGA) szerint a jelentés újabb bizonyíték a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetének törékenységére. Pete Marland, az LGA gazdasági és erőforrás-bizottságának elnöke elmondta:
„Bár a pénzügyi kiszámíthatóság és egyszerűsített támogatási rendszer fontos, az önkormányzatok még mindig kényszerpályán mozognak – kénytelenek adót emelni, miközben további megszorításokat hajtanak végre.”
London különösen aggódik a finanszírozási reform miatt
A London Councils, a főváros 32 kerületének érdekképviselete, üdvözölte a változást, de aggodalmát fejezte ki a kormány jelenlegi javaslatai miatt.
Claire Holland, az érdekvédelmi testület elnöke hangsúlyozta:
„Bár helyes, hogy a kormány célzottan kezeli a társadalmi hátrányokat az új képletben, aggályos, hogy a jelenlegi mutatók nem tükrözik megfelelően London extrém lakhatási szegénységét.”
Kormányzati válasz: Újabb források, de korlátok is maradnak
A Közösségi, Lakásügyi és Önkormányzati Minisztérium szóvivője reagálva a jelentésre kijelentette:
„Határozott lépéseket teszünk a finanszírozási rendszer javítása érdekében. Több mint 5 milliárd font új támogatást jelentettünk be, a már meglévő 69 milliárd fontos kereten felül.”
A kormány emellett fenntartja azt a szabályt, miszerint az önkormányzatok csak akkor emelhetnek 5%-nál nagyobb mértékben önkormányzati adót, ha előbb népszavazást tartanak róla. A jelenlegi adórendszer fenntarthatatlanná vált, és a brit képviselők szerint csak a radikális reform, a helyi önkormányzatok nagyobb szabadsága és felelőssége jelenthet hosszú távú megoldást. Forrás