A londoniak a fizetésük több mint harmadát lakbér viszi el, derül ki egy friss tanulmányból – ami nem is csoda annak fényében, hogy nemrégiben London került ki Európa legdrágább városaként már harmadik éve zsinórban.
Ráadásul ez majdnem háromszorosa annak, amit az ország többi részén a lakbérre költenek. 2019 es adatok szerint egy albérlet átlagos havi költsége egy főnek 836 font, amely durván 37%-a a londoni átlagfizetéseknek. Ha ezt összehasonlítjuk például Hull városával, ott csupán havi 227 font volt az átlagos lakbér, ami az átlagkereset körülbelül 12%-a.
Persze vannak más magas megélhetési költségű városok is, Brightonban például 623 font az átlagos havi lakbér, ami az átlagfizetés 32 százaléka, Edinbourhban a 463 fontos átlagos lakbér a 23%-a, Bristolban pedig a 458 font az átlagkeresetek 22 százaléka. És az is igaz, hogy nem is London költségei emelkednek a legnagyobb ütemben, hanem az utóbbi időben Edinbourgh-on kívül Glasgow-ban és Manchesterben is jelentősen nőttek a kiadó lakások árai a megnövekedett keresletnek köszönhetően. Ha pedig azt nézzük, hogy hol a legmagasabb az átlagos fizetés, akkor tavaly London mellett Aberdeen állt a toplista élén nagyjából 2300 fonttal. A legalacsonyabb pedig Exeterben, ahol egy dolgozó átlagosan 1855 fontot keres.
„Az úgynevezett ’generációs lakbér’ nagyon is él és még mindig hasít” – mondja a tanulmányt készítő CV-Library vezetője, Lee Biggins. „Míg egyes városokban korrektek a megélhetés költségei valamint a fizetések is, addig máshol a dolgozók éppen csak kijönnek egy hónapban a kedvezőtlen feltételek miatt.”
A tanulmányban használt átlag lakbérek egyébként nem is tartalmazzák az olyan extra költségeket, mint a közös költség, a rezsi vagy például az internet és tömegközlekedés árai. Így akik olyan városokban élnek, mint mondjuk London, Bristol, Brighton vagy Edinbourh, könnyebben kerülnek abba a kellemetlen helyzetbe, hogy éppen csak hónapról hónapra megélnek.
Mennyit fizetünk mi magyarok a lakhatásra Nagy-Britannia szerte?
Készítettünk egy felmérést a 2019-es év során, amit több, mint 500-an kitöltöttetek a kint élő magyarok közül (vegyesen kort nemet és lakhelyet is figyelembe véve), és ennek az eredményeit tekinthetitek itt meg. Londont külön vettük, mivel ott jóval magasabbak a lakhatás költségei. Az eredményeket, hogy mi mekkora részét költjük a fizetésünknek lakbérre, itt láthatjátok.
Fizetésünk ekkora részét viszi el a lakbér Londonban
| 30%-át vagy kevesebbet | 30% |
| 31-50%-át | 44% |
| 51-70%-át | 20% |
| 71%-át vagy többet | 6% |
Fizetésünk ekkora részét viszi el a lakbér Nagy-Britannia többi részén
| 30%-át vagy kevesebbet | 42% |
| 31-50%-át | 34% |
| 51-70%-át | 16% |
| 71%-át vagy többet | 8% |
Jól látszik, hogy hiába magasabbak a fizetések a fővárosban, mégis jóval több embernek közel a fizetése felét a lakbér viszi el. Sőt több, mint az emberek negyedének a keresete nagyobbik felét erre kell áldoznia, és akkor még nem is beszéltünk az utazásról és egyéb költségekről. Ez megmagyarázza azt a tendenciát, hogy miért költöznek többek közt a magyarok is egyre többen vidéki brit városokba.
Ahogy már fentebb is említettük, Európa többi részéhez viszonyítva még kevésbé rózsás a helyzete Londonnak: majdnem kétszer annyiba kerül itt élni, mint Párizsban, de Moszkvát, Zürichet és Genevát is sikerült jóval megelőznie, pedig egyikben sem olcsó az élet. Világszinten viszont lemaradt az első helyről a megélhetés költségeit tekintve a város, mivel Hong Hongban még ennél is drágábbak a lakhatási költségek. Viszont ezen a globális toplistán idén először Dublin is bekerült a 10 legdrágább város közé.
Egy 3 szobás ingatlan átlagos havi bérleti díja a legdrágább városok jobb környékein és a belvárosban:
| London | $6,648 |
| Moscow | $5,081 |
| Zurich | $4,673 |
| Geneva | $4,555 |
| Istanbul | $3,951 |
| Kiev | $3,402 |
| Paris | $3,383 |
| Dublin | $3,311 |
| Amsterdam | $3,242 |
| Stockholm | $3,177 |
Azonban hozzá kell tenni, hogy bár még mindig extrém magas albérleti árak vannak a brit fővárosban, hét év óta idén először csökkenés volt tapasztalható a lakbérek között. 2016 májusa és 2017 májusa között például 0,3%-os csökkenés volt tapasztalható az egész országot nézve, Londonban pedig egy impozáns 3%-os visszaesés volt az utóbbi egy év során. Ez egyrészt azt engedi sejtetni, hogy kicsit megtorpant az ingatlanpiac az eddigiekhez képest, de a dolog hátterében lehet még a Brexit miatt kialakult gazdasági bizonytalanság is.