Ahogyan azt London polgármestere is megfogalmazta, Nagy-Britannia kilépését siettetni az EU-ból, pont amikor választások következnek Franciaországban és Németországban is, nem lenne okos húzás.

May-and-Merkel

Már nyolc hete, hogy a britek megszavazták, hogy ki szeretnének lépni az Európai Unióból, de lehet, hogy 8 évig is eltart, mire teljesen sikerül lezárni a kilépés folyamatát, ha egyáltalán sikerül valaha. A Brexit mellett kampányolók hirtelen és látványos „kapitulálása” után a brit kormány most szembesül a tényekkel, hogy a kilépés kapcsán szinte semmiféle konkrét felmérés nem készült annak kapcsán, hogy ténylegesen az országnak mennyibe, és mibe fog kerülni az, hogy függetleníti magát az uniótól. Sőt, azt sem tudják, hogyan kellene egyáltalán hozzákezdeni, így az időpont tologatása lett a kedvenc időtöltésük.

Theresa May, új miniszterelnökasszony David Davis-t, Boris Johnson-t és Liam Fox-ot bízta meg, hogy vezényeljék le a kilépés folyamatát olyan fájdalommentesen, amennyire lehet. Ők is most döbbennek rá, hogy az EU éveken át tartó demagóg szidalmazása egyáltalán nem készít fel a kilépés tényleges végrehajtására, amikor végre nem csak beszélni, de csinálni is kellene valamit.

Azt is mondogatták, hogy a kilépés csökkenti majd a bürokráciát, ehelyett a kormány most kétségbeesetten veszi fel az EU jogra specializálódott ügyvédeket £5,000-os napi bérért, és a legjobb tanácsadókat £1,000-os napi bérért. A kilépés folyamata Nagy-Britanniának a becslések szerint 5 milliárd fontjába fog kerülni, amit ki más fizetne ki, mint az adófizető állampolgárok.

A kilépést nehezítő, késleltető tényezők

Nemrég vált nyilvánvalóvá, hogy sem az USA, sem senki más nem áll le Nagy-Britanniával tárgyalni a kereskedelmi egyességekről tárgyalni, amíg a kilépés teljesen végbe nem ment, ami tovább növeli a bizonytalanság időtartamát. A jelenlegi EU-s jogszabályok szerint ugyanis tagállamok külön nem dönthetnek ilyen ügyekben.

Nagy-Britannia, amennyiben kilép, és szeretne továbbra is kereskedni az EU-val (márpedig szeretne, mert az összes nemzetközi kereskedelmének a fele az EU-val zajlik), akkor meg kell engednie a munkaerő szabad áramlását, ugyanúgy mintha tagállam lenne. Ez azt jelenti, hogy a fő probléma, amire hivatkozva kilépnének, vagyis a beáramló külföldiek, MEG SEM OLDÓDNA. Nem is beszélve arról, hogy több, mint 1 millió brit él külföldön és ennyi erővel akkor őket is hazazavarhatnák.

Itt érkezünk el a következő problémához, hogy mire ezek a dolgok égetőekké válnának és esetleg problémákat okozhatnának, addigra megint a következő választások közelében leszünk, és a kormány nem engedheti meg, hogy több millió szavazati joggal rendelkező brit állampolgárt felbőszítsen. Mert hát ugye, ha szeretnének kormányon maradni, akkor ez a taktika finoman szólva sem a nyerő taktika.

Ha pedig már a választásoknál tartunk, ahogy arra Sadiq Kahn, London polgármestere is rávilágított, Franciaországban és Németországban is választások lesznek jövőre. Ez azt jelenti, hogy semmi értelme elkezdeni tárgyalni, ha hamarosan lecserélődhet az a gárda, aki Európa legerősebb nemzeteit irányítja, mert akkor nem tudhatjuk, mit akar majd az, aki akkor kerül hatalomra. Ez egy újabb indok a kilépés halasztgatására.

London emellett a pénzügyi világ központja, és elképesztő mennyiségű pénz cserél gazdát, és iszonyatosan sok vállalat van itt jelen a világ minden pontjáról, amiben nagy szerepe van annak is, hogy az ország az EU tagja. Emellett rengeteg EU-s államból érkezett szakember is él itt, és a kilépés, és az itt tartózkodás jogának korlátozása beláthatatlan eseménysort indíthatna el. Ennek következtében rengeteg vállalat költözhet át más országokba, ami nagyon érzékenyen érintené a brit gazdaságot.

Jean-Claude Piris, az EU egyik korábbi vezető jogásza szerint a kilépés után bármiféle kereskedelmi egyezmény véglegesítése 8 évig is eltarthat, ahogy ez korábban Kanadával is ugyanígy történt.

Végül pedig azt se felejtsük el, hogy Skócia foggal körömmel ragaszkodik az EU-hoz, és ha a britek kilépnek, Skócia újabb népszavazást erőszakolhat ki, hogy függetlenedhessen Nagy-Britanniától, és akkor még az ország is darabokra eshet szét.

Mindezen indokokat figyelembe véve érthető, hogy a brit kormány nem akarja aktiválni az 50. cikkelyt, és csak tologatja a dátumát a végtelenbe…. És tovább.  Forrás: http://www.independent.co.uk/

[fblike]