Európának fel kell készülnie egy olyan méretű háborúra, „amelyet a nagyszüleink és dédszüleink éltek át” – figyelmeztetett Mark Rutte NATO-főtitkár Berlinben tartott csütörtöki beszédében. A szövetség vezetője szerint Oroszország már most is „közvetlen fenyegetést jelent”, és ha Európa nem növeli gyorsan a védelmi kiadásokat, akkor a kontinens könnyen válhat Moszkva következő célpontjává.
„A konfliktus az ajtónk előtt áll” – Rutte kemény üzenete Európának
A főtitkár szerint túl sok európai ország nem érzi a helyzet súlyosságát, miközben Oroszország egyre agresszívabban lép fel és tovább erősíti háborús gépezetét.
„Túl sokan kényelmesen hátradőlnek, túl sokan nem érzik a helyzet súlyosságát. És az idő nem a mi oldalunkon áll. Most kell cselekedni” – fogalmazott.
Rutte hangsúlyozta:
Európa „Oroszország következő célpontja”,
a NATO már most „veszélyzónában van”,
a védelmi ipart gyorsan fel kell pörgetni,
a hadseregeknek „meg kell kapniuk, amire szükségük van”.
Beszédében arra is figyelmeztetett, hogy az elkövetkező öt évben Oroszország akár NATO-tagország ellen is katonai erőt vethet be, ezért most kell megkezdeni a felkészülést.
Trump nyomást gyakorol Európára: új „béketerv” a háború befejezésére
Közben Donald Trump – aki jelentősen átírta az amerikai Ukrajna-stratégiát – azt mondta: „kemény szavakat” váltott több európai vezetővel az Ukrajnáról szóló egyeztetések során. A Wall Street Journal által ismertetett „béketerv” tartalma sok európai politikust megdöbbentett.
A dokumentum szerint Trump tervei között szerepel:
az orosz energiaáramlás részleges helyreállítása Európa felé,
amerikai befektetések indítása orosz stratégiai ágazatokban, például ritkaföldfém-kitermelés vagy sarkvidéki olajfúrás,
a befagyasztott orosz állami vagyon (200 milliárd dollár) részleges megnyitása amerikai óriáscégek számára,
egy új adatközpont építése a jelenleg orosz kontroll alatt lévő Zaporizzsjai atomerőművel működtetve.
Egy európai tisztviselő a WSJ szerint úgy fogalmazott: „ez olyan, mintha gazdasági Jalta lenne” – utalva a második világháború utáni nagyhatalmi alkura.
Csökken a katonai segítség Ukrajnának – miközben Oroszország erősít
Miközben a politikai viták erősödnek, az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás drasztikusan visszaesett. A német Kiel Intézet friss elemzése szerint:
2022 és 2024 között az éves katonai támogatás átlagosan 41,6 milliárd euró volt,
2025-ben eddig mindössze 32,5 milliárd euró érkezett.
A csökkenés okai:
Trump adminisztrációja leállította az amerikai szállítmányokat, hacsak azokat nem fizetik ki más NATO-tagok.
Európai támogatások ugyan vannak, de széttöredezettek és kiszámíthatatlanok.
Ugyanakkor néhány északi ország – Dánia, Finnország, Norvégia, Svédország – jelentősen növelte hozzájárulását, és Németország is háromszorosára emelte havi átlagát.
Mások viszont visszavágták a segítséget:
Spanyolország 2025-ben semmit nem küldött.
Olaszország 15%-kal csökkentette még az eddig is alacsony támogatását.
Miért fontos ez a brit és európai magyarok számára?
A háborús feszültség, az európai védelem gyengülése és a Trump-korszak bizonytalansága közvetlenül hat a kontinens biztonságára, gazdaságára és energiára. Rutte szavai arra utalnak: a következő években az EU-nak fel kell készülnie különben lehet, hogy már túl késő lesz.
A magyar közösség számára – akár az Egyesült Királyságban, akár otthon – ez egy olyan figyelmeztetés, amely meghatározhatja a következő évtized geopolitikai környezetét, a biztonságot, az energiaárakat és a munkalehetőségeket. Forrás