Jövő héten Európa katonai vezetői találkoznak az Egyesült Királyságban, mivel az Ukrajnába telepítendő békefenntartó erő terve az operatív szakaszba lép. Szombaton egy virtuális találkozón a világ vezetői megvitatták egy katonai misszió lehetőségét, amely egy esetleges tűzszünet betartását biztosítaná Ukrajnában.
Sir Keir Starmer brit miniszterelnök egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az Egyesült Királyság vezető szerepet vállalna az akcióban. Csütörtökön Londonban a katonai vezetők találkoznak, hogy tovább tárgyaljanak a terv részleteiről.
Oroszország ellenállása és Starmer üzenete Putyinnak
Oroszország korábban jelezte, hogy nem fogadja el NATO- vagy európai csapatok jelenlétét Ukrajnában. Starmer eközben a Kremlt késlekedéssel és halogatással vádolta az Egyesült Államok által támogatott tűzszünet elfogadásának elmaradása miatt.
A brit kormányfő figyelmeztette Vlagyimir Putyint, hogy „a világ figyel”, és hangsúlyozta: „Putyinnak előbb vagy utóbb tárgyalóasztalhoz kell ülnie.”
A Downing Streeten tartott sajtótájékoztatóján így fogalmazott:
„Megállapodtunk abban, hogy felgyorsítjuk azokat a gyakorlati lépéseket, amelyek egy esetleges megállapodás támogatását szolgálják. Ezért most az operatív szakaszba lépünk.”
Hozzátette: „A katonai vezetők a héten, csütörtökön találkoznak az Egyesült Királyságban, hogy kidolgozzák a terveket egy békemisszió támogatására, és garantálják Ukrajna jövőbeli biztonságát.”
Új elköteleződések és nemzetközi együttműködés
Starmer szavai egy olyan virtuális találkozót követően hangzottak el, amelyen 29 vezető vett részt, köztük Emmanuel Macron francia elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A brit kormányfő elmondása szerint „új vállalásokat” tettek a békefenntartásra és Oroszország elleni szankciók szigorítására.
„A mai találkozón nagyobb volt a kollektív elszántság, mint két héttel ezelőtt. Új vállalások születtek mind a békemegállapodás védelmére, mind Európa kollektív biztonságának erősítésére.”
Azt nem részletezte, hogy mely országok vállaltak konkrét szerepet a békefenntartó misszióban, és milyen formában vennének részt.
Milyen lépéseket tehet egy békefenntartó erő?
Arra a kérdésre, hogy pontosan milyen műveleteket hajthatna végre egy ilyen békefenntartó erő, Starmer azt válaszolta:
„A különböző országok eltérő képességekkel rendelkeznek, és ez lesz a csütörtöki katonai tárgyalások egyik kulcspontja. Meg kell határozni, hogy a koalíció tagjai milyen támogatást tudnak nyújtani.”
A koalíció összetétele és Oroszország reakciója
A szombati találkozón több európai ország mellett Ausztrália, Kanada és Új-Zéland vezetői is részt vettek, valamint a NATO főtitkára, Mark Rutte is csatlakozott. A békefenntartó misszióról szóló tárgyalások egy olyan intenzív diplomáciai hetet követtek, amely során az Egyesült Államok hivatalos 30 napos feltétel nélküli tűzszüneti javaslatot tett Oroszországnak.
A Kreml azonban egyelőre ellenáll ennek, és azt követeli, hogy Ukrajna mondjon le NATO-csatlakozási törekvéseiről, valamint adjon át bizonyos területeket Oroszországnak a tűzszünet feltételeként.
Starmer azonban határozott fellépést sürgetett, mondván:
„Nem ülhetünk ölbe tett kézzel és várhatunk a tűzszünetre. Tovább kell lépnünk, előre kell haladnunk, és fel kell készülnünk a békére – egy olyan békére, amely biztos és tartós lesz.”
A brit miniszterelnök ismét Putyint hibáztatta a tárgyalások elhúzódásáért, hozzátéve:
„Előbb vagy utóbb neki is tárgyalnia kell.”
A csütörtöki katonai találkozó kulcsfontosságú mérföldkő lehet a békefenntartó misszió előkészítésében, és jelentős hatással lehet az Ukrajnával kapcsolatos nemzetközi stratégiákra. Forrás