Eljött az idő az EU-val újra szorosabbra fonni a szálakat? - hatalmas a nyomás a brit miniszterelnökön

Egy friss felmérés szerint a 2024-es brit választásokon a Munkáspártra szavazók kétharmada már inkább visszalépne az EU vámuniójába, minthogy újabb adóemeléseket fogadjon el. A közvélemény-kutatás újra reflektorfénybe helyezte a Brexit gazdasági következményeit – és a kérdést, amelyet a brit politikai elit évek óta igyekszik megkerülni: eljött az idő a szorosabb EU-kapcsolatra?

Eljött az idő az EU-val újra szorosabbra fonni a szálakat? - hatalmas a nyomás a brit miniszterelnökön

A britek fele szerint az EU-vámunió előnyösebb lenne, mint a további adóemelés

A Savanta új országos felmérése szerint:

play-sharp-fill
További információért kattints ide
  • a Munkáspárt 2024-es szavazóinak 67%-a inkább visszalépne az EU vámuniójába, mint hogy a kormány újabb adóterheket vezessen be,

  • mindössze 18% támogatná az adóemeléseket a vámunió helyett,

  • a brit lakosság egészét tekintve 52% választaná az EU-vámuniót a magasabb adók helyett,

  • míg csupán 21% utasítaná el.

A felmérést a Liberális Demokraták rendelték meg, akik kedden egy törvényjavaslatot terjesztenek a parlament elé a vámuniós tárgyalások megkezdéséről.

Starmer tanácsadója is a vámunió mellett érvelt – a kormány mégis ragaszkodik a vörös vonalakhoz

A The Times értesülései szerint Baroness Shafik, Sir Keir Starmer gazdasági főtanácsadója a költségvetés előkészítése során azt javasolta, hogy Nagy-Britannia térjen vissza az EU vámuniójába, mert ez növelné a kereskedelmi teljesítményt és csökkentené a vállalkozások költségeit.

Starmer azonban – saját bevallása szerint – továbbra is ragaszkodik a Brexit-vörös vonalakhoz, így a vámunióból és az egységes piacból való kimaradáshoz. A miniszterelnök szóvivője úgy fogalmazott:

„Erősítjük a kapcsolatokat az EU-val, de tartjuk a vörös vonalakat.”

Ugyanakkor a nyilatkozatban elismerték, hogy Nagy-Britannia nyitott kereskedelmi gazdaság nélkül nem tud növekedni.

Lammy: a Brexit súlyos gazdasági károkat okozott

David Lammy miniszterelnök-helyettes többször is hangsúlyozta, hogy:

  • a Brexit „súlyos károkat” okozott a brit gazdaságnak,

  • Nagy-Britannia jobban teljesítene, ha szorosabb gazdasági kapcsolatot ápolna Brüsszellel,

  • de nem volt hajlandó egyértelműen kijelenteni, hogy a kormány nem fogja feladni a Brexit-vörös vonalakat.

Egy interjúban hétszer kérdezték, kizárja-e a vámunióba való visszalépést — egyszer sem válaszolt igennel.

Starmer: „A Brexit szavazás tisztességes volt, de az ígéretek nem teljesültek”

A londoni Lady Mayor’s Bankett rendezvényén a miniszterelnök ismét a Brexit körüli „vad ígéretekre” figyelmeztetett:

„A Brexit egy tisztességes és demokratikus döntés volt. De amit ígértek róla, és ahogyan leszállították, az helytelen volt.”

Starmer szerint:

  • a Brexit gazdasági következményei máig sújtják az országot,

  • „őrültség” lenne a Brexit-modellt mintaként alkalmazni a brit külpolitikában.

A Brexit évi 90 milliárd font adóbevételtől fosztja meg a briteket

A The Independent elemzése szerint a Brexit:

  • évente akár 90 milliárd font adóbevétel-kiesést okoz,

  • komoly hatással van a kereskedelemre, a munkaerőpiacra és az inflációra,

  • és hosszú távon visszafogja a növekedést.

A költségvetés előtti hetekben Rachel Reeves pénzügyminiszter és több kabinettag is nyíltan kritizálta a Brexit gazdasági hatásait — ritka lépés a Munkáspárt részéről.

A Liberális Demokraták törvényjavaslatot terjesztenek be

A LibDemek új törvényjavaslata kötelezné a kormányt arra, hogy:

  • kezdje meg a tárgyalásokat az EU-val egy vámuniós megállapodásról,

  • mérje fel ennek gazdasági hasznait,

  • és tegyen javaslatot a kereskedelmi akadályok csökkentésére.

A javaslat azonban nem valószínű, hogy átmegy, mivel a kormány nem támogatja — politikailag inkább jelképes lépés. Al Pinkerton, a párt Európa-ügyi szóvivője szerint:

„Az EU-val kötött szorosabb kereskedelmi megállapodás hatalmas gazdasági előnyt jelentene. Itt az idő kijavítani a károkat, amelyeket a konzervatív Brexit-megállapodás okozott.”

Mit üzen ez a brit politikának?

A közvélemény-kutatás egyértelmű trendet jelez:

  • a brit választók gazdasági növekedést szeretnének,

  • és ha választani kell a magasabb adók és az EU-hoz való közeledés között, egyértelmű többségük az utóbbit választja.

A következő hónapok egyik nagy kérdése az lesz:
meddig tarthatók még a Brexit-vörös vonalak, ha a gazdaság és a választók is mást követelnek?  Forrás