Új statisztikai adatok szerint az Egyesült Királyságban élő albérlők aránytalanul nagy mértékben érzik meg a megélhetési költségek emelkedését, ami tovább mélyíti a lakhatási válság okozta társadalmi egyenlőtlenségeket. Míg a kormány igyekszik enyhíteni a lakáshiányt, a helyzet egyre súlyosbodik.
A bérlőkre nehezedik a legnagyobb teher
Az Egyesült Királyság Statisztikai Hivatala (ONS) friss jelentése szerint a magánbérlők inflációs terhe 3,6 százalékra nőtt a márciussal záruló év során – ez messze meghaladja az országos átlagos inflációs rátát, ami 2,6 százalék volt ugyanebben az időszakban.
Ezzel szemben:
A lakástulajdonosokat csak 1,8 százalékos infláció sújtotta
A jelzáloghitelesek terhei is enyhültek: 2,8%-ra csökkent az infláció, szemben az előző évi 5,6%-kal
Az önkormányzati bérlakásokban élők átlagosan 3%-os inflációt tapasztaltak
Ez a különbség élesen rámutat arra, hogy a bérlők — különösen a 5,5 millió magánbérlő — mennyire kiszolgáltatottak a piaci folyamatoknak.
A lakáshiány súlyos következményei
A jelentés szerint a helyzet hátterében az akut lakáshiány áll, amely évek óta felfelé hajtja a bérleti díjakat és ingatlanárakat.
Bár a Munkáspárt azt ígéri, hogy 2030-ig 1,5 millió új otthont építenek, a Költségvetési Felelősség Hivatala (OBR) előrejelzése szerint körülbelül 200 000 lakás fog hiányozni a cél eléréséhez.
„A lakhatás az egyik fő akadály a megélhetési válságban”
A Resolution Foundation nevű agytröszt szerint a lakhatás továbbra is „komoly akadálya” a költségvetések egyensúlyának. Simon Pittaway, a szervezet vezető közgazdásza a PA hírügynökségnek nyilatkozva így fogalmazott:
„Az infláció mindannyiunk gondolataiban ott van, de vannak társadalmi csoportok, akiket sokkal jobban érintenek az áremelkedések. A döntéshozóknak prioritásként kell kezelniük az alacsony jövedelmű bérlők támogatását, valamint a saját tulajdonú otthonok számának növelését.”
A családosok és a dolgozó korúak is nagyobb terhet viselnek
Az ONS elemzése arra is rámutatott, hogy:
A dolgozó korú háztartások inflációja 2,8 százalék, míg
A nyugdíjas háztartásoké csupán 2,1 százalék
A gyermekes családok is nagyobb mértékű (2,8%) drágulást tapasztaltak, mint azok, akiknek nincs gyermekük (2,6%)
A kamatok alakulása enyhítette a hitelek terhét – de nem a bérleti díjakét
A lakáshitellel rendelkezők számára némi könnyebbséget jelentett, hogy a Bank of England 2024-ben és 2025 elején többször is csökkentette az alapkamatot, így a hitelköltségek csökkentek.
Ugyanakkor ez nem jelentett segítséget a bérlőknek, akik továbbra is a piaci áraknak és a lakáshiány okozta keresleti nyomásnak vannak kitéve.
Összegzés: a lakhatási válság tovább mélyíti az egyenlőtlenségeket
A friss adatok ismeretében egyértelművé válik, hogy az Egyesült Királyság lakhatási krízise nem csupán ingatlanpiaci probléma, hanem komoly társadalmi válság is. Az egyre növekvő bérleti díjak, az alacsony lakásépítési számok és a támogatási rendszerek hiányosságai különösen az alacsony jövedelmű és fiatal bérlőket sújtják.
Átfogó és sürgős reformokra van szükség, hogy kezelni tudják a lakhatási egyenlőtlenségeket és csökkentsék a bérlőkre nehezedő nyomást. Forrás