Hétéves mélypontra zuhant azoknak az ellátásban részesülőknek az aránya, akik munkát találnak az Egyesült Királyságban – derül ki a legfrissebb hivatalos statisztikákból. A számok komoly kihívást jelentenek a Munkáspárt számára, amely hatalomra kerülésekor azt ígérte: „újra munkába állítja Nagy-Britanniát”.
Kevesebben jutnak el a segélytől az állásig
Az adatok szerint 2025 januárja és szeptembere között átlagosan havonta mindössze minden 14. segélyezett (6,9%) lépett be a munkaerőpiacra. Ez a legalacsonyabb arány 2019 óta, és még a koronavírus-járvány időszakánál is rosszabb, amikor a lezárások miatt sok vállalat leállította a felvételt. 2025 szeptemberében a munkakeresési kötelezettséggel rendelkező Universal Credit-igénylők 7,1 százaléka kezdett új állást, szemben az egy évvel korábbi 7,7 százalékkal.
Nyomás alatt Sir Keir Starmer
A számok különösen kellemetlenek Sir Keir Starmer brit miniszterelnök számára, aki célul tűzte ki, hogy az Egyesült Királyság foglalkoztatási rátája elérje a 80 százalékot. Jelenleg ez az arány 75,1 százalék, ami jelentősen elmarad a kitűzött céltól.
A statisztikák szerint 2024 decemberében 1,6 millió ember volt Universal Credit-en úgy, hogy aktívan munkát kellett keresnie. Ez a szám lényegében nem változott 2024 júliusa óta, amikor a Munkáspárt kormányra került. Eközben 4,2 millióan kaptak Universal Creditet munkavégzési kötelezettség nélkül – ez jelentős növekedés a 2024 júliusában örökölt 2,7 millióhoz képest.
Emelkedő kiadások, politikai vita
Az Egyesült Királyság jóléti kiadásai az előrejelzések szerint 73,2 milliárd fonttal nőnek, és 406,2 milliárd fontra emelkednek a következő öt évben – figyelmeztetett a Költségvetési Felelősségi Hivatal (OBR). A kormányt egyre nagyobb nyomás éri a növekvő szociális kiadások miatt, különösen Rachel Reeves pénzügyminiszter adóemeléseket tartalmazó költségvetése után.
Ellenzéki bírálatok: „mélyül a jóléti csapda”
Helen Whately, az árnyékmunka- és nyugdíjügyi miniszter szerint a romló adatok nem véletlenek:
„Ez nem véletlenül történt a Munkáspárt kormányzása alatt. Az adóemelések és a vállalkozásokra rakott adminisztratív terhek miatt kevesebb a felvétel, egyre nehezebb kijutni a segélyrendszerből.”
Richard Tice, a Reform UK alelnöke még élesebben fogalmazott, szerinte a Munkáspárt politikája „aktívan eltántorítja az embereket – különösen a fiatalokat – a munkavállalástól”.
Reformok csúsznak, vizsgálatok zajlanak
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a jóléti rendszer átalakítását legalább egy évvel elhalasztották, így egyre kevésbé valószínű, hogy érdemi változások történnek a 2029-re tervezett választások előtt.
Tavaly a kormány kísérlete a jóléti kiadások visszafogására belső lázadást váltott ki a baloldali munkáspárti képviselők körében, ami 5 milliárd fontos fogyatékossági támogatáscsökkentés visszavonásához vezetett.
Jelenleg több felülvizsgálat is folyamatban van:
Sir Stephen Timms vezeti a fogyatékossági ellátások áttekintését, amely ősszel készül el, de nem várható érdemi megtakarítás.
Alan Milburn, korábbi egészségügyi miniszter, a fiatalok gazdasági inaktivitásának okait vizsgálja, előzetes jelentése tavasszal várható.
A kormány védekezik
A Munka- és Nyugdíjügyi Minisztérium szóvivője szerint a kép nem ennyire borús:
„Több mint félmillióval többen dolgoznak, mint egy évvel ezelőtt, és a gazdasági inaktivitás a járvány óta a legalacsonyabb szinten van.”
Hozzátette: a kormány 1,5 milliárd fontot fektet be, hogy több százezer fiatal tanuljon vagy dolgozzon, valamint célzott támogatással segíti a beteg és fogyatékkal élő emberek munkába állását.
A számok ugyanakkor azt mutatják: a segélyről a munka világába vezető út ma nehezebb, mint az elmúlt hét év bármely más időszakában – és ez komoly kérdéseket vet fel Nagy-Britannia gazdasági és társadalompolitikai irányáról. Forrás