Egész London kísérteties, sárgás színbe borult: ritka, különleges felvételek a brit fővárosról 1

Narancssárgára változtatta London egét szerdán az Egyesült Királyság egyes részei felett elhaladó szaharai porfelhő. A közösségi média tele volt a főváros feletti égboltról készült különleges fényképekkel.

Egész London kísérteties, sárgás színbe borult: ritka, különleges felvételek a brit fővárosról 2

A fővárosban készült kísérteties képeken az utcák furcsa sárgás színbe öltöztek a város nagy részén. De senki ne essen pánikba, még nem jött el a világvége – a ritka időjárási jelenséget egy szaharai porfelhő okozza, ami Európán keresztül ért el Nagy-Britanniába is.

Egész London kísérteties, sárgás színbe borult: ritka, különleges felvételek a brit fővárosról 3

Richard Miles, a Met Office meteorológusa a következőképp magyarázta el, hogy mi is ez az egész: „A narancssárgás színt a Rayleigh-szórás okozza, amely ugyanaz a hatás, mint ami miatt kék az ég. A Rayleigh-szórás egy olyan fizikai jelenség, ami akkor lép fel, ha a fény a hullámhosszánál sokkal kisebb méretű részecskéken szóródik.”

Egész London kísérteties, sárgás színbe borult: ritka, különleges felvételek a brit fővárosról 4

A napfény az űrben akadálytalanul halad, a légkörbe beérve viszont jelentős változás áll be. Az atmoszférában ugyanis apró részecskék, például porszemek, vízcseppek, gázmolekulák és jégkristályok keringenek, melyek mind képesek interakcióba lépni a sugarakkal. A parányi részecskékkel találkozva a fény szóródni kezd.

A napfény spektrumából a légkör molekuláin a kék színű komponensek szóródnak a leghatékonyabban, azaz a szórt sugárzásban a rövidebb hullámhosszú komponensek intenzívebbek. A napfény spektrumából a légkör molekuláin a kék színű komponensek szóródnak a leghatékonyabban, azaz a szórt sugárzásban a rövidebb hullámhosszú komponensek intenzívebbek.

Egész London kísérteties, sárgás színbe borult: ritka, különleges felvételek a brit fővárosról 5

Naplementekor és napkeltekor ugyanakkor a szóródás mértéke még nagyobb. Ekkor ugyanis a Napból érkező sugaraknak nem függőlegesen kell áthatolniuk a légkörön, hanem szinte vízszintesen. Így a fénynek jóval nagyobb utat kell megtennie az atmoszférában, mint nappal. Ez viszont több részecskével való találkozást és nagyobb szóródást jelent. Alacsony napállásnál így csak a hosszabb hullámhosszúságú sugarak érnek el bennünket, ezért látjuk vörösnek az eget.

A levegőben lévő több porszem a naplementéhez hasonlóan  jobban szétszórja a kék fényt, és a megfelelő körülmények narancssárgás és vöröses árnyalatúvá varázsolja az eget.

Spanyolország egyes részein még erőteljesebb színeket produkált ugyanez az időjárási jelenség:

Egész London kísérteties, sárgás színbe borult: ritka, különleges felvételek a brit fővárosról 6
Plaza Nueva Granadában, Spanyolországban

Forrás