Egy új jelentés szerint az Egyesült Királyságban dolgozók átlagosan 76 fonttal többet kapnának hetente, ha a bérnövekedés a pénzügyi válság óta lépést tartott volna a nemzetközi átlaggal.
Ehelyett azonban a reálbérek 2007 óta csökkentek az Egyesült Királyságban – átlagosan 950 fonttal elérve az éves bércsomagot – annak ellenére, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országai jelentős bérnövekedést értek el ugyanebben az időszakban a Kereskedelmi Uniós Kongresszus (TUC) szerint. A szakszervezet új kutatása megállapította, hogy az Egyesült Királyságban az átlagos éves bérek 4000 fonttal magasabbak lennének, ha Nagy-Britannia 2007 óta lépést tartana az OECD átlagával.
Az angol konzervatív párti megszorításokat és a közszféra fizetéscsökkentését hibáztatva a szakszervezet sürgette Rishi Sunakot, hogy „a magasabb béreket helyezze a közelgő miniköltségvetés középpontjába” szerdán, miközben egyre nagyobb nyomás nehezedett rá az Egyesült Királyság elmélyülő megélhetési válságának kezelése miatt.
„Mindenkinek, aki a megélhetésért dolgozik, eleget kell keresnie ahhoz, hogy boldoguljon” – mondta Frances O’Grady, a TUC főtitkára. „Az elmúlt évtizedben a világ nagy részén a munkavállalók fizetésemelést kaptak, de az Egyesült Királyságban a bérek most kevesebbet érnek, mint a pénzügyi válság előtt.
„Ez egy választás volt. Az elmúlt 12 évben a konzervatív miniszterek úgy döntöttek, hogy megszorításokat vezetnek be, csökkentik a közszféra fizetését, és támadják a munkavállalók azon jogát, hogy szakszervezeteiken keresztül méltányos fizetést alkudjanak ki. Ezekben a fizetések szintjén gyengébb években családok milliói vannak kitéve a megugró áraknak és megnövekedett számláknak. Minden emelkedik – csak a bérek nem.
„Nagy Britanniában fizetésemelésre van szükség! A kancellár tavaszi nyilatkozatába a magasabb béreket kell hogy a középpontba helyezze, a minisztereknek pedig a szakszervezeteket és a munkaadókat kell egy asztalhoz ültetniük, hogy a gazdaság minden ágazatában kötelező érvényű méltányos bérmegállapodásokról tárgyaljanak a bérek emelése érdekében.”
A legmagasabb éves reálbér-növekedés 2007 óta a balti államokban volt – Litvániában (3,2 %), Lettországban (2,8 %) és Észtországban (2,5 %), ezt követi Lengyelország (2,5 %) és Szlovákia. (2,0 %) – közölte a TUC. Az Egyesült Királysághoz hasonló országok elhelyezkedése és ipari fejlettsége is általában sokkal jobban teljesített, mint Nagy-Britannia – például Svédország (1,6 %), Norvégia (1,1%), Németország (1,0 %), Dánia (0,9 %) és Franciaország (0,5 %). Még a pénzügyi válság által leginkább sújtott országok közül is jobban teljesített például Írország, Izland és Portugália, mint az Egyesült Királyság.
Az Egyesült Királyságban az átlagos éves fizetésnövekedés 2007 óta -0,2 %, és a 33 OECD-ország közül a mindössze hét állam egyike, ahol a reálbérek növekedése 2007 óta negatív – közölte a TUC.
A januárig tartó három hónapban pedig az Egyesült Királyságban dolgozó munkavállalók reálbérük legnagyobb esését szenvedték el több mint nyolc éve – derült ki az Országos Statisztikai Hivatal (ONS) új adataiból a héten. Az emelkedő árakat figyelembe véve az ONS megállapította, hogy a fogyasztói árindex által mért infláció várhatóan akár 8 százalékra is emelkedhet, a reálbérek pedig közben 1,6 százalékkal csökkentek éves szinten ebben az időszakban.
A Resolution Foundation azonban 4 százalékos csökkenést jósolt 2022-2023-ra, ami az 1970-es évek óta a legélesebb reáljövedelem-csökkenést jelenti.
A Munkáspárt kutatása azt sugallja, hogy az Egyesült Királyság az egyetlen olyan világgazdaság, amely a megélhetési költségek válsága idején emelte a dolgozók adóját.
A béremelést és a magas költségekkel küzdő családok megsegítését célzó intézkedések során a TUC felszólítja Sunak-ot, hogy életkortól függetlenül emelje legalább óránként 10 fontra a minimálbért. Továbbá kéri, hogy a kancellár használja fel a foglalkoztatási törvényt, ezzel új jogosítványokat adva a munkavállalóknak és a szakszervezeteknek, hogy tisztességes fizetésről tárgyalhassanak, és a közszféra tisztességes béremelését is finanszírozni lehessen. Egyúttal sürgeti a kancellárt, hogy javítsa a növekvő energiaszámlákkal küzdők támogatását az alábbi módon: az északi-tengeri olaj- és gázipari társaságok nyereségére rendkívüli adót vezessen be, az Universal Creditet azonnal emelje meg, a warm homes discount-ot növelje meg és finanszírozza a helyi önkormányzatok által végrehajtott lakásfelújítási programot. Forrás Fordította: Válóczi Andrea