Azoknak, akik azt remélték, hogy Theresa May firenzei beszéde végre előrébb viszi az egy helyben toporgó tárgyalásokat, csalódniuk kell. Az uniós képviselők ugyanis kijelentették, hogy a javasolt átállási időszakról addig nem fognak tárgyalni, amíg nem rendezik a „válási számla” körüli vitát – vagyis nem állapodnak meg abban, hogy ki fogja kifizetni a kilépési procedúra magas költségeit.

brexit eu tárgyalások

Bár kezdetben úgy tűnt, a beszéd előremozdíthatja kicsit a dolgokat, a soron következő tárgyalások ugyanúgy patthelyzettel zárultak, mint eddig. Michel Barnier ugyanis kategorikusan elzárkózik attól, hogy megbeszéljék az átmeneti periódus feltételeit addig, amíg nincs rendezve a kilépési számla, az EUs állampolgárok helyzete, illetve Észak-Írország kérdése. David Davis pedig azt jelentette ki, hogy ők erről csak azután hajlandóak beszélni, hogy tisztázzák a szigetország és az Unió jövőbeli kapcsolatát. Angela Merkel eközben kijelentette, hogy az egész kilépési ügy egy „bonyolult káosz” jelen állás szerint.

A firenzei beszédében a miniszterelnök egy két éves átmeneti időszak ötletét festette fel, ami alatt Britannia még maradna az egységes piac része, ezzel adva némi „bizonyosságot” a vállalkozásoknak, elkerülve a hirtelen kiszakadást. Michel Barnier üdvözölte ezeket az ötleteket, azonban figyelmeztette Davist, hogy a tárgyalások negyedik körére már jó lenne, ha „konkrétan kidolgozott tervvel” érkezne. De később azt is kijelentette, hogy nem haladhatnak tovább, amíg az eddigi ügyekben nem jutnak megegyezésre.

„Az, hogy beszélünk az átmeneti időszakról – mivel a britek ennyire szeretnék – nem jelenti azt, hogy eközben ne kellene jelentős haladásokat elérnünk. A jövőbeli bizalom megalapozása miatt létfontosságú, hogy ezekben a kezdeti kérdésekben meg tudjunk egyezni.”

A tárgyalások negyedik köre múlt hétre volt esedékes, azonban ezt elhalasztották, hogy legyen idő „konzultálni” a részletekről – valószínűleg a valódi ok azonban a firenzei beszéd volt. Eközben Londonban többször megpróbálták rávenni a konzervatív kabinetminisztert, Philip Hammondot, hogy jelentse ki, 2022-ig támogatná May pozícióban maradását – a miniszter azonban ezt nem volt hajlandó megtenni. Annak ellenére, hogy ezt négyszer is megkérdezték tőle. „Nem szeretnék a konzervatív párt vezetéséről vitába bocsátkozni. Theresának jelenleg dolga van, és ebben a munkában én teljes mértékben támogatom.”

A konzervatív párt nagy konferenciája a hétvégén kezdődik, és sokan azt suttogják, hogy legalább 30 képviselő írná alá a bizalmatlansági indítványt May ellen. Azonban az is igaz, hogy a lehetséges kihívónak, Boris Johnsonnak még nincs elég támogatója ahhoz, hogy átvegye a vezetést. Sőt ez destabilizálhatná is a pártot, aminek az lenne a vége, hogy a munkáspárt, és ezzel együtt Jeremy Corbyn kerülne hatalomra. Voltak azonban olyanok is, akik szerint jó, hogy Johnson gyakorol némi nyomást May-re, de a Brexitig meg kellene tartani őt a miniszterelnöki székben.

A spekulációk Johnsonnal kapcsolatban egyébként azután indultak meg újra, hogy nem sokkal a firenzei beszéd előtt a külügyminiszter publikált egy 4000 szavas rövid cikket arról, hogy mi is az ő víziója a Brexittel kapcsolatban.     Forrás Hirdetőknek: info@hunglialonline.com