A Nyugatnak „nem sikerült megtanulnia a leckét ami az oroszok magatartását illeti”, és ez most Ukrajna inváziójához vezetett – mondta a brit miniszterelnök, miközben arra figyelmeztette a világ vezetőit, hogy: „Fel kell készülnünk rá, hogy még sötétebb napok várnak ránk a közeljövőben”.
A New York Timesban vasárnap megjelent közel 1300 szavas esszében Boris Johnson arra kérte a világ vezetőit, hogy tegyenek többet az orosz offenzíva megfékezését illetően. „Eleget tettünk Ukrajnáért? Az őszinte válasz rá az, hogy nem” – írta a brit miniszterelnök, és felvázolt egy hatpontos tervet, amely szerinte megfékezheti Vlagyimir Putyint abban, hogy sikerrel záruljon az orosz hadjárat.
Mr. Johnson azt mondta, „soha életemben nem láttam olyan nemzetközi válságot, ahol ennyire éles lett volna a választóvonal a jó és a rossz között”, és kitartott amellett, hogy a világ vezetői „nem engedhetik meg senkinek a Kremlben, hogy ezt az egészet megússza szárazon”.
Putyin többször is megpróbálta a NATO-bővítés miatti félelmére fogni az Ukrajna elleni támadást. Johnson azonban azt mondta: „Az igazság az, hogy Ukrajnának nem volt komoly esélye a NATO-taggá válásra a közeljövőben. Ez nem NATO-konfliktus, és nem is lesz belőle az. Egyetlen szövetséges sem küldött harci alakulatokat Ukrajnába. Készek voltunk arra, hogy tárgyalásokon keresztül oldjuk meg Oroszország biztonsági aggályait. Én és sok más nyugati vezető is beszéltünk Putyin elnökkel, hogy megértsük az álláspontját. Most már egyértelmű, hogy a diplomáciai megoldásnak soha nem volt esélye. De éppen az Oroszország iránti tiszteletünk miatt tartjuk annyira lelkiismeretlennek a Putyin-rezsim cselekedeteit.”
„Nem vagyunk ellenségesek az orosz néppel szemben, és nem akarunk egy nagy nemzetet, egy világhatalmat és az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapító tagját megtámadni. Rettentő csalódottak vagyunk viszont azon döntés miatt, hogy fiatal, ártatlan oroszokat küldenek egy véres és hiábavaló háborúba. Senki sem mondhatja, hogy nem voltak ennek előjelei: láttuk, mit tett Oroszország Grúziában 2008-ban, vagy Ukrajnában 2014-ben… A szabályokon alapuló nemzetközi rendről ma már nem elég meleg közhelyeket puffogtatni. Aktívan meg is kell védenünk azt a szabályokat erőszakkal újraírni próbálókkal szemben.”
Johnson azt is elmondta, hogy bár diplomáciai úton is próbálkozni kell, hogy a háború mihamarabb véget érjen, ez azonban csak „Ukrajna törvényes kormányának” teljes részvételével valósítható meg.
Boris Johnson 6 pontos terve Vlagyimir Putyin megállítására:
- Egy nemzetközi humanitárius koalíció mozgósítása Ukrajna megsegítésére
- Segíteni Ukrajnának megvédeni magát: egyre több nemzet hajlandó védelmi felszerelést biztosítani Ukrajnának, de Johnson azt mondta, gyorsan kell cselekedniük
- További szankciók Oroszország ellen
- Nem engedni, hogy az orosz agresszió normálissá váljon és megtorlatlan maradjon
- Nyitottnak maradni a diplomáciai megoldásokra, feltéve, hogy az ukránok is ott ülnek a tárgyalóasztalnál
- A NATO keleti szárnyának megerősítése, valamint a NATO-n kívüli országok támogatása, amelyek az orosz agresszió veszélyének lehetnek kitéve, mint például Moldova és Grúzia
Boris Johnson kedden a közép-európai nemzetek – Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia – vagyis a Visegrádi Négyek vezetőit látja vendégül. Ezek az országok ugyanis már most szembesülnek az invázió okozta humanitárius válsággal, mivel az Ukrajnából elmenekülők száma mindössze 10 nap alatt elérte az 1,4 milliót, és már a Magyarország területére érkezők száma is közelít a 200 ezerhez. Forrás