Egy irodai alkalmazott jelentős kártérítésre számíthat Nagy-Britanniában, miután főnöke nem köszönt neki több alkalommal és ezen felháborodva beperelte őt.
Nadine Hanson, egy toborzási vezető, kompenzációra számíthat, miután főnöke, Andrew Gilchrist háromszor is figyelmen kívül hagyta a köszönését. Az eset kapcsán a munkaügyi bíróságon kiderült, hogy Gilchrist azért volt dühös Hansonra, mert azt hitte, hogy elkésett, noha valójában egy orvosi vizsgálaton volt, amiről a főnöke nem tudott.
Gilchrist ezt követően két kollégájának fizetésemelést adott Hanson tudta nélkül, alig egy órával azután, hogy a fent említett incidens megtörtént az irodában. Ez a viselkedés is hozzájárult ahhoz, hogy Hanson végül megnyerte a munkaügyi perét. Sarah Davies bíró indoklásában „indokolatlannak” nevezte Gilchrist viselkedését a hölggyel szemben.
A bíróságon elhangzott, hogy Gilchrist szándékosan aláásta Hanson pozícióját, hogy távozásra kényszerítse. Amikor Hanson megpróbálta megmagyarázni a késését, Gilchrist félrelökte a telefonját, és azt mondta neki, hogy „jobb ha távozik”. Emellett anélkül adott fizetésemelést két beosztottjának, hogy Hanson erről értesült volna.
Hanson végül felmondott, mivel Gilchrist bánásmódja komoly szorongást okozott neki. Emellett az igazságszolgáltatás helybenhagyta Hanson követelését a jogtalan bérlevonás miatt, ugyanis Gilchrist megtagadta a táppénz kifizetését, azt állítva, hogy Hanson nem is volt beteg, csak megjátszotta.
A bíróság megállapította, hogy Gilchrist szándékosan ignorálta Hansont, amikor ő háromszor is köszönt neki, és ezt a viselkedést a bíró úgy ítélte meg, hogy az „a bizalom és a munkahelyi viszonyok aláásására volt alkalmas”. A bírósági ítélet arra is kitért, hogy Gilchrist fizetésemeléseket adott Hanson két kollégájának, miután szándékosan ignorálta Hansont.
Hanson felmondott és kártérítési követeléssel élt az Interaction Recruitment Ltd. ellen, amely több mint 30 irodával rendelkezik az Egyesült Királyságban. A bíróság ítélete értelmében Hanson sikeresen megnyerte az ügyét a tisztességtelen elbocsátás és jogtalan bérelvonás kapcsán.
Gilchrist azt állította, hogy nem emlékszik arra, hogy hallotta volna, hogy Hanson köszönt neki, de a bíróság ezt „valószínűtlennek” nevezte. A bíró végső következtetésként kijelentette, hogy Gilchrist szándékosan ignorálta a nőt és viselkedésével szándékosan aláásta a Hanson és a cég közötti bizalmat. A kompenzáció összege a következő hetekben kerül megállapításra. Forrás