Az Egyesült Királyság adófizetőinek további 100 millió fontot számlázott ki a kormány Rishi Sunak ruandai, illegális bevándorlókkal kapcsolatos terve miatt, annak ellenére, hogy a gépek még mindig fel sem szállhatnak, hogy az afrikai országba kezdjék el átszállítani a migránsokat.
A kormány a szóban forgó összeget a 2023-24-es adóévben költötte el, miután a menedékkérők Kigaliba való kitoloncolásának terve újabb jogi akadályokba ütközött. A következő adóévben további 50 millió font elköltése várható erre, így ennek az egésznek az eddigi összköltsége 290 millió fontra fog emelkedni.
Ennek híre valószínűleg még az eddiginél is nagyobb nyomást fog gyakorolni a bajba jutott miniszterelnökre, miközben a Tory Párt összetartásáért és a politikai jövőjéért küzd. A Belügyminisztérium nemrégiben közölte, hogy a pénzt a Ruandával egyeztetett Gazdasági Átalakítási és Integrációs Alap részeként költötték el, de az „teljesen elkülönül” a Kigaliban ezen a héten aláírt új szerződéstől.
A Munkáspárt „hihetetlennek” titulálta a legfrissebb fejleményeket. Eközben a Daily Mirror arról számolt be, hogy mintegy 18 tory képviselő bizalmatlansági levelet nyújtott be a miniszterelnök ellen, akinek most már a pártja mindkét szárnyán egyre több lázadóval kell szembenéznie, a képviselők pedig jogosan elégedetlenek a kormány által közzétett törvénytervezet miatt, amelyről Sunak úr azt állította, hogy működőképessé fogja tenni a ruandai megállapodást.
Rishi Sunak miniszterelnökségét erőteljesen megrendítette Robert Jenrick bevándorlási miniszter lemondása is, miután a miniszterelnöknek nem sikerült megnyugtatnia a tory képviselőtársakat a ruandai törvénytervezet újabb módosításaival. James Cleverly belügyminiszter törvényjavaslatot terjesztett elő a parlament alsóházában az Egyesült Királyság emberi jogi törvényének „elutasításáról”, hogy megakadályozza a brit bírákat abban, hogy megakadályozzák a menedékkérők Ruandába való kitoloncolását.
Ám a szorongatott tory-vezér nem tudta megfékezni a párt jobboldali képviselőinek lázadását, akik dühösek amiatt, hogy a miniszterelnök úgy döntött, hogy nem száll ki az Emberi Jogok Európai Egyezményéből. Jenrick azt mondta Sunaknak, hogy nem hiszi, hogy az új törvényjavaslat „a lehető legjobb esélyt biztosítja számunkra a sikerhez”, ami a ruandai járatok felszállását illeti.
A keményvonalas képviselő világossá tette, hogy meg akarja kerülni az EJEE-t – felfedve, hogy „a lehető legerősebb” törvényjavaslatot szorgalmazta, amely „a nemzeti érdekeket a nemzetközi jog erősen vitatott értelmezései felé helyezi”.
Válaszul Sunak úr „kiábrándítónak” minősítette a miniszter távozást, de levelében elmondta Jenricknek, attól tart, hogy ez az egész „a helyzet alapvető félreértelmezése miatt volt”.
Az egyik volt miniszter azt mondta: „A kollégák aktívan tárgyalnak a bizalmatlansági levelek beadásáról. Aggódom, hogy a Downing Street nincs megfelelően felkészülve erre.”
A miniszterelnök elleni bizalmatlansági szavazás indítványozásához legalább 53 levél – vagyis a parlamenti párt 15 százaléka – szükséges. A legtöbb tory képviselő úgy gondolja, hogy ennek még a közelében sincs azoknak a képviselőknek a száma, akik a nevüket adnák a miniszterelnök leváltását célzó folyamat beindításához. Forrás