Az új brit kormány ismét a migránsok és elutasított menedékkérők deportálásáról tárgyal

A brit kormány a nyugat‑balkáni térséggel tárgyal a visszatoloncolások felgyorsításáról, miközben rekordközeli a La Manche‑csatornán érkező migránsok száma.

Főbb pontok röviden

• „Return hub” koncepció: London több országgal – feltehetően Szerbiával, Bosznia‑Hercegovinával és más balkáni államokkal – egyeztet arról, hogy a végleg elutasított menedékkérőket külföldön kialakított központokba vigyék ki, ahonnan hazatoloncolhatók.

• Albánia kimarad: Edi Rama albán miniszterelnök jelezte, hogy országa csak Olaszországgal kötött kivételes megállapodást, a brit „huboknak” nem ad helyet.

• Új együttműködés: Starmer bejelentette a Joint Migration Task Force bővítését Észak‑Macedóniára, valamint további, szervezett bűnözés elleni lépéseket.

• Politikai háttér: A miniszterelnök szigorítaná a bevándorlást (hétfői White Paper), ugyanakkor ezzel párhuzamosan ifjúsági mobilitási programot is tervez az EU‑val; a Reform UK előretörése fokozza a nyomást.

• Ellenzéki kritika: A konzervatívok „kudarcnak” és „kellemetlen blamázsnak” nevezték, hogy Albánia elzárkózott a brit visszaküldési központ gondolatától.

Mi az a „return hub”, és miben más, mint a korábbi Rwanda‑terv?

A Keir Starmer–Edi Rama találkozó fő üzenetei

1. Csatornai migráció: 2025‑ben már 12 000‑nél többen keltek át, ami új rekordot vetít előre.

2. „A határellenőrzés visszaszerzése”: Starmer szerint „az előző kormány elveszítette az irányítást, mi visszavesszük”.

3. Albán eredmények: A közös műveleteknek tulajdonítják, hogy 95 %-kal csökkent az albán kishajókon érkezők száma három év alatt.

4. Új intézkedések Albániában

   • fiatalok munkaerő‑piaci reintegrációs programja;

   • 1 millió fontos forenzikus és biometrikus fejlesztés;

   • brit finanszírozású drónok a migráns‑szállító bűnbandák felderítésére.

Politikai reakciók és kockázatok

• Konzervatívok: Chris Philp árnyék‑belügyminiszter szerint Starmer útja „kínos kudarc”, mert Albánia elutasította a központokat.

• Jogvédők: arra figyelmeztetnek, hogy a visszatoloncolási folyamat emberi jogi aggályokat vethet fel, ha az érintettek nem férnek hozzá jogsegélyhez.

• Brüsszel és Washington: a brit EU‑reset és a Trump‑féle USA‑megállapodás közti egyensúlyt figyelik; a mobilitási program feltételei még vitásak.

Várható következő lépések

1. Hivatalos tárgyalások a nyugat‑balkáni államokkal a „hubok” lehetséges helyszíneiről és finanszírozásáról.

2. Jogszabály‑tervezet a brit parlamentben a visszaküldési eljárás gyorsítására.

3. Nemzetközi egyeztetés az EU‑val a mobilitási csomagról, hogy a szigorított bevándorlási szabályokkal együtt is működőképes legyen.

Miért fontos Magyarországnak?

• A Balkán szerepe a migrációs útvonalakon tovább erősödik, ami közvetve hatással lehet a régió biztonságára és határforgalmára.

• A brit „hub‑modell” precedenst teremthet más európai államok számára is, miközben Brüsszel közös menekültügyi reformon dolgozik.  Forrás