Egyre több magyar gyermek nő fel az Egyesült Királyságban. Szüleik sokszor gazdasági vagy egzisztenciális okból döntöttek a kivándorlás mellett, azonban a gyerekek élete egészen más kihívásokkal – és lehetőségekkel – telik meg. De vajon áldás vagy inkább teher két kultúrában szocializálódni?
Nyelvi előny vagy identitásválság?
Sok magyar szülő egyik legnagyobb büszkesége, amikor a gyermeke folyékonyan beszéli az angolt – de néha szívszorító is, amikor a gyerek már nem tud rendesen válaszolni magyarul. A kétnyelvűség hatalmas előny, de csak akkor, ha tudatosan ápolják mindkét nyelvet.
„A gyerekem már angolul számol, angolul gondolkodik. Néha úgy érzem, elvész a magyarsága.” – mondja egy manchesteri édesanya.
A nyelv az identitás része – ha az egyik gyengül, a gyökerek is lazulhatnak.
Beilleszkedés vagy kettős élet?
Az angliai iskolák általában nyitottak és befogadók, a gyerekek gyorsan beilleszkednek. Ugyanakkor sok gyerek úgy éli meg: otthon „más” kell legyen, mint az iskolában.
Ez a kettősség – magyar otthon, angol iskola – hosszú távon akár identitásválságot is okozhat.
Otthon: magyar ételek, magyar értékrend, magyar szülők elvárásai.
Iskolában: brit szabályok, szabadabb légkör, teljesen más normák.
Ez nem feltétlenül probléma – sőt, sok fiatal felnőttként később előnnyé formálja ezt –, de a folyamat tudatos támogatást igényel a szülők részéről.
A jövő lehetőségei: itthon vagy otthon?
A két kultúrában felnövő magyar gyerekeknek nagyobb lesz a mozgásterük: több nyelven beszélnek, könnyebben alkalmazkodnak, nyitottabban gondolkodnak.
Ugyanakkor nem mindig egyértelmű, hol van „otthon”.
„Ha Angliában marad, jól keres majd, de magyarul alig beszél. Ha hazamegy, lehet, hogy kirekesztik, mert ‘angol gyereknek’ tűnik.”
Sok szülő emiatt már kisgyermekkorban beíratja őket magyar hétvégi iskolákba, táborokba, hogy megőrizzék a kapcsolatot a magyar kultúrával – és a lehetséges hazatérés lehetőségével is.
Áldás vagy teher?
A válasz: attól függ, hogyan kezeljük. Két kultúra, két nyelv, két világ közötti egyensúlyt találni nem könnyű, de nem is lehetetlen.
A magyar szülők feladata nemcsak a megélhetés biztosítása, hanem a kulturális gyökerek ápolása is – úgy, hogy a gyerek ne teherként élje meg a magyarságát, hanem értékként.
Továbbra is fontos kérdés az angliai magyar közösségekben: hogyan lehet úgy integrálódni, hogy közben ne vesszen el az, amitől magyarok vagyunk? A válaszokat nem mindig könnyű megtalálni – de beszélni róla az első lépés.