Az Egyesült Államok elnöke kijelentette”Amerika nem fogja sokáig eltűrni Zelenszkij viselkedését”, miközben a brit miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az USA kulcsfontosságú a békefolyamatban.
Donald Trump hétfőn éles kritikát fogalmazott meg az európai vezetőkkel szemben, köztük Sir Keir Starmer brit miniszterelnökkel szemben is, és elítélte a ukrajnai béketárgyalások alakulását. Az amerikai elnök újabb támadást intézett Volodimir Zelenszkij ellen is, ami súlyosbíthatja a diplomáciai feszültségeket és megnehezítheti Oroszország ukrajnai háborújának lezárását.
Trump támadása a béketárgyalások és Zelenszkij ellen
Miközben Sir Keir Starmer a brit parlamentben hangsúlyozta az Egyesült Államok szerepének fontosságát a békefolyamatban, Donald Trump szinte ezzel egy időben egy közösségi médiás bejegyzésben keményen bírálta Zelenszkijt.
„Ez a legrosszabb kijelentés, amit Zelenszkij mondhatott, és Amerika nem fogja ezt sokáig eltűrni! Ez az ember nem akar békét, amíg Amerika támogatja” – írta Trump.
A volt elnök keményen kritizálta a hétvégi csúcstalálkozót is, amelyet Sir Keir és más európai vezetők tartottak Zelenszkijjel.
„A találkozón kijelentették, hogy az Egyesült Államok nélkül nem tudják elérni a békét – ez valószínűleg nem a legerősebb üzenet Oroszország felé. Mit gondoltak?” – írta Trump.
Hétfő este az elnök tovább fokozta a feszültséget, és figyelmeztette Zelenszkijt, hogy „nem marad sokáig hatalmon”, ha nem ér véget gyorsan a háború. A Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón Trump kijelentette:
„A békemegállapodás nagyon gyorsan létrejöhetne. Nem lenne olyan nehéz megállapodni. Ha valaki nem akar megállapodni, akkor szerintem nem marad sokáig hatalmon.”
Diplomáciai válság: Trump megalázta Zelenszkijt a Fehér Házban
A diplomáciai feszültség már pénteken kiéleződött, amikor Trump és alelnöke, JD Vance a Fehér Házban nyilvánosan megalázták Zelenszkijt, majd kikísérték az épületből.
Sir Keir megpróbált közvetítő szerepet betölteni Amerika és Európa között, és vasárnap 19 vezetőt hívott össze egy csúcstalálkozóra, amelyen részt vett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Mark Rutte NATO-főtitkár is. A brit miniszterelnök azonban nézeteltérésekbe ütközött Emmanuel Macron francia elnökkel, különösen a „koalíciója” kapcsán, amelyet az Egyesült Királyság és Franciaország közösen kíván vezetni.
Amikor Starmer hétfőn a brit parlamentben beszámolt a tárgyalásokról, diplomáciai készségei elismerést kaptak, de egyben kényes kérdésekkel is szembesült Trump támogatásával kapcsolatban.
Megosztottság a brit politikában: Trump támogatása kérdéses
- A Skót Nemzeti Párt (SNP) és Alicia Kearns konzervatív árnyékminiszter azt követelték, hogy II. Károly király vonja vissza Trump meghívását egy második állami látogatásra.
- Sir Keir visszautasította ezeket a követeléseket, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államokkal való együttműködés kulcsfontosságú Európa biztonsága szempontjából.
Sir Ed Davey, a Liberális Demokraták vezetője azonban aggodalmát fejezte ki az Egyesült Államoktól való túlzott függőség miatt:
„Olyan korszakba léptünk, ahol az Egyesült Államok inkább Putyin-szerű zsarnokokkal áll szövetségben, mint demokratikus partnereivel. Csökkentenünk kell a függőségünket az USA-tól, mert sajnálatos módon Trump elnök nem megbízható szövetséges Oroszországgal kapcsolatban.”
Sir Keir azonban kitartott amellett, hogy az Egyesült Államokkal való együttműködés elengedhetetlen:
„Védelmünk, biztonságunk és hírszerzési együttműködésünk teljes mértékben összefonódott. Egyetlen ország sem áll olyan közel egymáshoz, mint a miéink, és hatalmas hiba lenne azt sugallni, hogy ennek a kapcsolatnak a gyengítése segítene Európa biztonságán.”
Tovább mélyülő viták a brit politikában
Sir Keir Starmer nemcsak a Trump-adminisztrációval való kapcsolat miatt került nyomás alá, hanem a brit belpolitikában is egyre élesebb viták zajlanak az ukrajnai háború finanszírozásáról. A parlamenti vitában több magas rangú Munkáspárti képviselő is bírálta a kormányt, különösen az Egyesült Királyság védelmi kiadásainak növelése miatt, amelyet a nemzetközi segélyek csökkentésével akarnak fedezni.
Dame Emily Thornberry, a külügyi bizottság elnöke kétségbe vonta, hogy marad-e elég pénz Ukrajna, valamint más konfliktusövezetek, például Szudán és Gáza támogatására:
„Nehéz elhinni, hogy a költségvetési átcsoportosítás után még marad elegendő forrás arra, hogy támogassuk azokat, akiknek a legnagyobb szüksége van rá.”
Sir Keir azonban védelmébe vette a védelmi kiadások növelését, és hangsúlyozta, hogy a kormány prioritásai világosak:
„Elkötelezett vagyok a nemzetközi segélyek iránt, de most részletesen meg kell vizsgálnunk, hogy milyen források állnak rendelkezésre, és hogyan tudjuk ezeket a leghatékonyabban felhasználni.”
A brit kormány igyekszik vezető szerepet vállalni az európai biztonságpolitikában, különösen Franciaországgal együttműködve. Sir Keir hétfőn is hangsúlyozta, hogy szoros kapcsolatot ápol Emmanuel Macronnal, és az elmúlt hétvégén intenzív tárgyalásokat folytattak Ukrajnáról.
Azonban Nigel Farage, a Reform UK párt vezetője újabb feszültséget keltett a parlamenti vitában, amikor azzal vádolta Starmert, hogy veszélybe sodorja brit katonák életét:
„Hány brit katonát fogunk Ukrajnába küldeni?” – kérdezte Farage.
A miniszterelnök határozottan visszautasította az állítást, és kemény szavakkal illette Farage-t:
„Miközben Ön Putyin előtt hajlong, mi azon dolgozunk, hogy Európa biztonságát megőrizzük!”
Összegzés: Európa, Amerika és az ukrajnai háború jövője
Donald Trump legújabb kijelentései és a hétvégi diplomáciai események komoly kérdéseket vetnek fel Ukrajna jövőjével kapcsolatban. Miközben Trump egyre élesebb kritikákat fogalmaz meg Zelenszkijjel és az európai vezetőkkel szemben, Sir Keir Starmer és más uniós vezetők igyekeznek fenntartani Ukrajna támogatását.
A brit miniszterelnök továbbra is hangsúlyozza, hogy az USA szerepe nélkülözhetetlen Európa biztonságában, de egyre nagyobb a politikai nyomás, hogy az Egyesült Királyság függetlenebb külpolitikát folytasson.
A következő hetekben a figyelem Trump további lépéseire, az amerikai–európai kapcsolatok alakulására, valamint a brit parlamentben zajló vitákra fog összpontosulni. A kérdés továbbra is az: vajon az Egyesült Államok támogatása nélkül is fenntartható-e Ukrajna védelme? Forrás